77823. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a robbanóelegy melegítésére robbanóerőgépekhez

Megjelent 1921. évi április hó S-áu. (stviií MAGYAR KIRÁLYI flllt SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 77823. szám. XX/a2 OSZTÁLY. Berendezés a robbanóelegy előmelegítésére robbanóerőgépekben. DAIMLER MOTORÉN G ESELLSC H A FT CÉG UNTERTÜRKHEIMBEN. A 68224. sz. törzsszabadalom pótszabadalma, melynek bejelentési napja 1915 november hó 12-ike. Elsőbbsége 1914 november hó 28-ika. A 68221. számú törzsszabadalomban oly beren­dezés van védelem alá helyezve, amellyel a rob­banóelegy elégése folytán keletkező meleg egy része szigetelőtartályban tároltalik föl, hogv a gép újbóli indításakor, vagy pedig akkor, ha a nor­mális előmelegítés már nem elegendő az elgázo­sílás iizemi biztosítására, a robbanóelegy előme­legítésére hasznosítható. Többek között a törzs­szabadalom szerint a hűiővízkörfolyamnak a hengerek hűtőköpenyében fölmelegített vize szol­g,ál a hő tárolására, azáltal, hogy a híUővízveze­lékbe szigetelt tartály van bekapcsolva, amelyen az előmelegítendő közeg keresztülvezethető. Ily berendezésnél a gázosító kiképzése, illetve elrendezése függ a hűtővízkörfolyaimbai iktatott szigetelőtartály helyzetétől, mivel a robbanó" elegyet, illetve ennek egyes részeit a hűtővíz­körfolyamban fekvő szigetelőtartályon kell ke­resztülvezetni. A találmány szerint ezen függő- . viszonyt azáltal kerüljük el, hogy a hűtővízkör­folyam vizét, vagy ennek egy részéi hosszabb üzemszünetek alatt szigetelőtartályba zárjuk és ezáKal lehűlés ellen védjük, amidőn is a gép in­dítása alkalmával ezen melegen tartott vizet a szigeteki arUVlyból a gép_ azon részébe vezetjük, amelyben a robbanóelegy gyújtását elősegítő elő­melegítést végeznie kell. Ily módon a szigetelő­tartály tetszőleges helyen lehet elrendezve és a gázosító szokásos helyét és szerkezetét tarthatja, meg, mivel a szigetelőtartályban melegen tartott vizet szivattyúk vagy hasonlók segélyével a mo­tor tetszőleges helyére vezethetjük. A találmány tárgyának megvalósítására két kü­lönböző utat választhatunk. Ugyanis a szigetelő­tartályt vagy a hű'ővízkörfolyamon kívül, vagy pedig magában a hűtőkörfolyamban rendezhet­jük el. Az előbbi esetben az egész körfolyamot vagy ennek egy részéi a víznek a .szigetelőtar­tályba való bocsátása által kiürítjük. Ezáltal egyszersmind a hűtővízkörfolyam megfelelő ré­szének pl. a hűtőnek befagyását is meggátoljuk. A második esetben a hűtővíz-körfolyamnak a szi­getelőtartályt alkotó, illetve ezzel burkolt részét biztosítjuk a befagyás ellen. Ezen esetben termé­szetesen célszerű a hűtővízkörfolyamnak azon részeit szigetelőlartály gyanánt kiképezni, illetve szigetelőtartályba beszerelni, amelyek a legkönv­nvebben fagynak be, illetve szenvednek a befa­gyás hatására, Ilyként nem csupán a motor, hanem a csőveze­tékek, a cirkulációs szivattyú és egyáltalában az összes vízvezető részek befagyás ellen biztosít­hatók. Magától értetődik, hogy a kenőolaj hűtését, illetve melegen,tíuri.á^áL ugyanezen útoai érhet­jük el. A mellékelt rajzban a találmány tárgyának több példaképeni foganatosítási alakja van föl­tüntetve. 1. ábra oly elrendezés, amelynél a szigetelő­tartály a hűtővízkörfolyamon kívül fekszik. A rajzban föl nem tüntetett hűtővízkörfolyam­nak (a) hűtője alsó részéből kiinduló (b) cső ré­vén a (c) szigetelőtartóval van összekötve, mely­nek alsó részéből a (d) csővezeték vezet egy szi­vattyúhoz, vagy hasonló szállítószerkezethez. Hogy hosszabb üzemszünetek előtt a hűtőt be­fagyás ellen megvédjük, a (b) vezetékben lévő (bl) csap nyitásával az (a) hűtőből a vizet a (c) szigetelőtartályba bocsátjuk le. Az (a) hűtő ez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom