77795. lajstromszámú szabadalom • Készülék röntgesugarakkal való vizsgálatra és besugárzásra

Megjelent 11)521. évi április hó 8-án. MAGYAR KIRÁLYI Jggg SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 77795. szám. IV/d. OSZTÁLY. Készülék röntgensugarakkal való vizsgálatra és besugárzásra. SIEMENS & HÁLSKE A.-G. CÉG BERLIN ÉS BÉCSBEN. A bejelentés napja 1918 szeptember hó 30-ika. Elsőbbsége 1917 december hó 13-ika. Röntgensugarakkal való besugárzásoknál rendesen kompressziós vagy besugárzó tubusokat használnak, melyek lehetőleg a sugarakat kérésziül nem bocsátó anyagból, pl. ólomüvegből készülnek és a kezelendő betegnek a röntgensugarakkal besugárzandó testrészeire helyeztetnek. A ki nem használt sugarak elfogására aztán csaknem a beteg egész testét, ama hely kivételével, amelyre ezeket a kompressziós tubusokat helyezték, valamely, a röntgensugarakat j&l elnyelő védőanyaggal, pl. ólombádoggal és gumivédőanyaggal takarják el. Ujabban azonban a besugárzási technikában rendkívüli áthatolóképességű röntgensugarakat használnak és pedig oly áthatolóképességg'el, mely 10 mm. alumínium és ennél is vastagabb félértékű rétegnek felel meg. Ezek a sugarak tehát 3 mm. vastag ólombádogon' még áthatolnak. Arra törekszenek továbbá, hogy még nagyobb áthatolóképességű röntgensugarakat állítsanak elő, melyek kb. a C rádium gainniasugarainak felelnek meg. A beteg testének lefödésére használt ólombádognak tehát nagyobb, legalább is 5 mm. vastagságúnak kell lennie,, hogy hatásában megvédje az ilyen nagy áthatolóképességű sugarakkal szemben. A beteg azonban az ilyen lefödést már az ólombádog csekély vastagsága esetén is, a védőanyag és a rossz légvezetés (a bőr lélegzésének akadályoztatása) miatt terhesnek érzi úgy, hogy még vastagabb védőanyagok használata esetén, a beteg megrongált egészségének további veszélyeztetésétől kell tartani, főleg lia, pl. karcinomák kezelése esetén, a besugárzást egy egész órára kell kiterjeszteni. A röntgencsőnek az ólommal bélelt tokban való elhelyezése is meglehetős nehézségei okoz, mert a nagy áthatolóképességű röntgensugarak előállításához szükséges nagy elektromos iizemfeszültség a védőtok igen gondos szigetelését követeli meg, ami az egész elrendezésnek ebben az esetben a vizsgáló és a besugárzó készülék céljára szükséges mozgékonyságát nagyon befolyásolja. Hasonló követelmények állítandók föl fémekátvilágítása esetén a megfigyelő vagy a kezelőszemélyzet szempontjából, akik természetesen itt is megvédendők az ekkor használandó, rendkívüli áthatolóképességű röntgensugarak káros hatásai ellenében. Szükséges továbbá, hogy minden ilyen vizsgálatnál a röntgencsövet, a vizsgálandó lest megvilágítására való ernyőnyílással egviilt, könnyen oldhatóan rendezzük el és a nyílásokat lehetőleg közvetlenül a megvizsgálandó test közelébe hozhassuk. Minthogy a vizsgálatnál közreműködő valamennyi egyén teljesen elsötétített helyiségben kénytelen tartózkodni, azért az illető egyének föltétlenül biztos védelmére különösen ügyelni kell a nagyfeszültségű áramot vezető részekkel való mindennemű véletlen érintkezéssel szemben is. A jelen találmány azáltal szünteti meg a föntemlített hátrányokat és azáltal teljésíli a fölállított követelményeket, hogy a röntgencső itt teljesen zárt. ólommal bélelt, a beteg részére fekvőasztalul, illetve a megvizsgálandó tárgy számára elhelyező asztalul szolgáló kamrában van elhelyezve valamennyi nagyfeszültségű áramot vezető résszel együtt. Ezzel az elrendezéssel különböző előnyöket érünk el. Valamennyi, nagyfeszültségű áramot vezető résznek kisugárzás ellen védett kamrába