77748. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fombevonatok előállítására a fecskendező eljárás szerint, egy a munkadarabokat tartalmazó és mozgató tartályban
Megjelent 1921. évi április hó 8-án. _ MAGYAR KIRÁLYI |gjj| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 77748. szám. XVI/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés fémbevonatok előállítására a fecskendézőeljárás szerint, egy a munkadarabokat tartalmazó és mozgató tartályban. METALLATOM G. M. B. H. CÉG BERLIN-TEMPELHOFBAN. A bejelentés napja 1917 december hó 6-ika. Elsőbbsége 1917 julius hó 26-ika. Ismeretes már fémbevonatoknak a fecskendezőtljárás szerint oly módon való előállítása, hogy n munkadarabokat tartályban, helyváltoztatás közben, a fémfecskendező készüléknek esetleg szintén mozgásban tartott fúvókája behatásának teszik ki. Ez az eljárás abból a föltevésből indul ki, hogy egyenletes, minden oldalra kiterjedő bevonat csak akkor érhető el, ha minden egyes bevonandó tárgyat úgy vezetnek el a fecskendező fúvóka előtt, hogy ennek szétporlasztó sugara egymásután a tárgy valamennyi fölületét súrolja, míg végre a tárgy egész fölületét érte ez a fecskendező sugár. Kézenfekvő, hogy az ilyen munkamód, főleg igen apró bevonandó tárgyaknál, pl. tömegáruknál, alig gazdaságosabb és nem sokkal kevésbbé időrabló, mint az, melynél egyenkint, kézzel, mindennemű tartály használata nélkül végezzük azok befecskendezését. Ezért ez a fémfecskendező eljárás, fémbevonatoknak apró fémtárgyakon való előállítása esetén, a többi ismert fémbevonó (metallizáló) módszerrel, pl. a galván-, a bemártó-, a sherardizáló- stb. műveletekkel szemben, hátrányban volt. A jelen találmány már most abból a felismerésből indul ki, hogy apró fémtárgyakon, a fecskendező eljárás szerint, egyenletes, minden oldalra kiterjedő bevonatok létrehozása céljából egyáltalában nincs arra szükség, hogv a bevonandó tárgyak valamennyi fölülete, azok valamennyije összfelszínének a fémmel való teljes elfödéséig, rendszeresen befecskendeztessék. Ellenkezőleg, azt tapasztaltuk, hogy igen használható, lényegileg szabályos és a többi szokásos metallizáló eljárással nyert fémbevonatokkal legalább is egyenértékű fémhártyákat kaphatunk a fecskendező eljárás szerint tömegcikkeken, nevezetesen apró fémtárgyakon altkor is, ha ezeket nagy számban és teljesen rendezetlenül, egy tartályban, folytonos helyváltoztatásnak tesszük ki úgy, hogy azokat, lehetőleg gyakran és legcélszerűbben szabadon leesve, a tartálynak a fecskendező sugár által súrol, levegőzónáján és annak a fémködökkel és az igen finom fémporral telített forró légáramán hullatjuk keresztül. A bevonandó tárgyak keresztülhullása a fecskendezősugár által súrolt, a fúvókához löbbékevésbbé közeleső levegőzónán ugyanis jóval nagyobb mértékben engedi meg, igen rövid ideig tartó behatás mellett is a bevonandó tárgy fölülele csaknem minden pontjának súrolását, mint ahogy az akkor lehetséges lenne, ha a kézben tariott bevonandó tárgyat közvetlenül és a lehető legnagyobb közelségből éri valamely kompakt fémsugár. A fémsugár nem jelentékeny nyomása folytán azonkívül a bevonandó tárgy, főleg ha nem túlságos nehéz, a sugár által súrolt levegőzónán való keresztülhullása közben, önműködően meg is fordul, elforog vagy más módon kijön a szabad esés egyenes irányából úgy, hogy, gyakran egyetlen másodperc törtrésze alatt, az egész tárgyat minden oldalon éri a sugár és egyenletes vékony fémhártyával vonja azt be. De ha a tartályban elhelyezett nagyszámú bevonandó tárgy egyike-másika, a véletlen folytán nem is jutna be a fecskendezősugár zónájába, folytonosan ide-oda dobáltatnék a fémgőzökkel és a lémporral telt légtérben és ennek f oly tán_lch elet vékony, igen erősen rátapadó fém-