77741. lajstromszámú szabadalom • Támasztó csigaelrendezés futóláncos gépjárművekhez
Megjelent 1921. évi április hó 8-án. _ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMILEIRAS 77741. szám. XXa/2. OSZTÁLY. Támasztócsigaelrendezés futóláncos gépjárművekhez. H. BÜSSING CÉG BBAUNSCHWEIGBAN. A bejelentés napja 1919 szeptember hó 27-ike. Elsőbbsége 1918 julius hó 11-ike. A találmány tárgyát képező, futóláncos gépjárművekhez való támasztócsigaelrendezésnek célja az, hogy talajegyenlőtlenségek esetén a futóláncnak lehetőleg egyenletes érintkezését biztosítsa a talajjal és hogy lehetőleg egyenletes talaj-* nyomást biztosítson annak egész hosszában. Erre a célra, mint a mellékelt rajz 1. ábráján, egy foganatosítási példa oldalnézetén vázlatosan be van mutatva, a jármű (a) alváza néhány (b) rúgóval, pl. rétegezett lemezrúgóval van alátámasztva, mely rugók (c) végeihez lengő (d) kétkarú emelők vannak csuklósan kötve. Utóbbiak, mindkét végükön, egy-egy forgó (e) támasztócsigát hordanak, melyek az (f) végnélküli futóláncra támaszkodnak. Ezáltal a (d) kétkarú emelők nem csak a (b) rugók hatása ellenében, mindkét (e) támasztócsigájukkal önmagukkal párhuzamosan, függélyes irányban tolódhatnak el, hanem (c) forgási pontjuk körül is kilenghetnek, úgy hogy az (e) támasztócsigák és velük az (f) futólánc is pl. olyan helyzetbe jöhetnek, aminő a 2. ábrán van föltüntetve. Ezt az előnyös hatást a lengő emelős elrendezésnek és ezen lengő emelők lengési tengelye rugalmas fölfüggesztésének egyenlítésével érjük el, míg ezideig csak a támasztócsigáknak lengő emelőkben forgathatóan való ágyazása rugalmas megtámasztásuk nélkül, vagy pedig megfordítva: a támasztócsigák tengelyének magának lengő emelőkben való rugalmas megtámasztása forgatható ágyazásuk nélkül, volt ismeretes. A jármű jobb- és baloldalán lévő, egymással szemköztfekvő (e) támasztócsigáknak egymással való összekötése, mint a 3. és 4. ábrán vázlatosan fölülnézetben be van mutatva, vagy úgy történhetik, hogy két-két szemköztfekvő (d) lengő emelő (c) lengési pontja egy átmenő (g) tengely segélyével (3. ábra) van egymással összekötve, melybe a (b) kocsirugók kapaszkodnak, míg az (e) csigák maguk a (d) emelőkben rövid tengelydarabkák segélyével vannak ágyazva, vagy pedig úgy, hogy a (d) emelők a (b) kocsirugókkal összekötött rövid (i) ször gek körül lenghetnek (4. ábra), míg a két kocsioldal egsnnással szemköztfekvő (c) támasztócsigái átmenő (h) tengelyek segélyével vannak egymással összekötve. E két elrendezés közül az elsőre vonatkozólag megemlítendő, hogy két, egy-