77710. lajstromszámú szabadalom • Nagyfokú vákuumizzókatódacső meggörbített segédelektróda fölülettel

Megjelent 1931. évi március lió 26-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 77710. szám. VII/d. OSZTÁLY. Nagyfokú vákuum-izzókathodacső meggörbített segédelektroda-fölülettel. SIEMENS & HALSKE AKTIENGESELLSCHAFT CÉG SIEMENSSTADTBAN. A bejelentés napja 1918 február hó 4-ike. Elsőbbsége 1917 február hó 3-ika. Az újítás oly nagyfokú vákuum izzókatóda­esövekre vonatkozik elektromos rezgések erősbí­tésére, létrehozására és egyenirányítására, me­lyeknél a kisülést kizárólag vagy túlnyomó rész­ben izzókatódából származó elektronok hordják. Az ily csövekben az izzókatóda és az anóda kö­zött elrendezeít áttört elektróda, melyet segéd­elektródának vagy segédrácsnak neveznek, eddig merev, szabadon vezetett üvegkeretecskékre föl­tekercselt vékony drótokból állott. Ily clrót­elektródák csak nagy nehézséggel voltak meggör­bített elektródaföliiletlel előállíthatók. De éppen ilykép alakított segédelektródák, melyeknek gör­bületén belül rendezzük el az izzókatódát,, hoz­nak létre különösen előnyös hatásokat. Az újítás abban áll, hogy nagyfokú vákuum­izzókatódacsövekben áttört bádogból álló görbí­tett segédelektródát alkalmazunk. A bádog­elektródát készen csákozva könnyű módon le­het bármely tetszőleges alakra meghajlítani, így tehát különösen hengeralakú, félhengeralakú, illetve U-szelvény szerint alakított elektródákat a legegyszerűbb módon és nagy pontossággal ál­líthatunk elő. Az időrabló és fáradságos ÜYeg­fúvómunka, mely azonkívül nem is mindig si­kerül úgy, amint az kívánatos - volna, a mini­mumra redukálódik. A bádogelektróda a megerő­sítésére szükséges nyúlványokkal kerülhet lei a műhelyből. Üvegmegerősítéseknek vagy keretek­nek hiánya az elektróda határolására lehetővé teszi, hogy izzó katódaszálak alkalmazásánál ü vastagabb hozzávezető drótokat és hegesztő­helyeket az elektródán kívül rendezzük el és én­nek dacára a szál egész hatásos hosszát a rács befolyása alá helyezzük. A majdnem ideális fö­lülelszerü alakzat, amelyei bádogból készült elektródáknak adhatunk, a katódának sokkal szűkebb és egyenletesebb közelítését teszi lehe­tővé a segédelekíródához, mint drótvázaknál. Az­által, hogy a segédelektróda egyetlen egy darab­ból áll, káros potenciálkülönbözetek föllépését el­kerüljük, mint amilyenek föltekercselt hosszú­vékony drótoknál az elfolyó áramok behatására képződhetnek. A mechanikai szilárdság nagyobb, mint a legtöbb többi kiképzésnél; a hőfolcváUozá­sok elleni érzéketlenséget az anyag egynemű­sége messzemenőleg biztosítja. Végezetül a vas­tagabb, önmagukat hordozó drótokból (spirálisok­ból, ide-odagörbített rácsozatból és efféléből) álló elekíródákal szemben az az előny is fennáll, hogy a fém vékonyabb rétegekben kerülhet alkalma­zásra, miáltal a cső gáztalanítása tetemesen egyszerűsbiHe'iik. A csatolt rajzon a találmány példaképen! ki­viteli alakja gyanánt egy nagyfokú vákuum­izzókatódacső van föltüntetve áttört bádogból való hengeres segédelektródával, és pedig az 1. ábra a cső oldalnézete, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala szerint nagyobb léptékben, a 3. ábra pedig a segédrácsot mutatja ugyan­csak nagyobb léptékben. (k) a kinyújtott izzóka. ódaszál, (h) a segéd­elektróda vagy segédrács, (a) az anóda. A (h) segédelektródának és az (a) anódának hengeres az alakja. Az anóda tömör bádogdarabból áll, a (h) segédelektróda viszont oly bádogdarnbból, melyben először párhuzamos (e) hasítékok van nak - kicsákozva és mely azután hengeralakra

Next

/
Oldalképek
Tartalom