77570. lajstromszámú szabadalom • Menetirány és távolság (kurzus) mutatókészülék járművekhez

_„_ 3Iegjelent 1931. évi február hó 18-án. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 77570. szám. VII/f. OSZTÁLY. Menetirány- ós távolság-(kurzuB)-mutató készülék járművekhez. LINDBERG JÁNOS HJALMAR KERESKEDŐ STOCKHOLMBAN. A bejelentés napja 1918 február hó 16-ika. Elsőbbsége 1915 november hó 18-ika. A jelen találmány menetirány- és távolság- (kurzus-) mutató készülékre vonatkozik a kurzus megállapítására szárazföldi és tengeri térképeken, tárgya tehát egy a térkép és kompassz -közé e'ső készülék. Szárazföldi és tengeri térképek a földrajzi pólusok szerint vannak beosztva és a kompass'znak északot jelző beosztási vonala a legtöbb helyen nem mutat pontosan észak felé, hanem többékevésbbé eltér ettől az iránytól. Ezeket, úgyszinén az egyéb viszonyoktól függő eltéréseket a kurzus megállapításakor ki kell küszöbölni. A régebbi hasonló készülékeknél is megkísérelték ugyan már ezt, az eddigi, ezen célra szolgáló berendezések azonban olyanok voltak, hogy a készülékek nem voltak . gyakorlatilag használhatók a számtalan, egymástól különböző esetben, melyek a kurzus megállapításakor előfordulhatnak és ezért a kereskedelmi forgalomban nem található egy sem ezen készülékek közül. Ezen, most említett ismert készülékekkel ellentétben a jelen készüléknek olyan tulajdonságai vannak, melyek szerint ez, szerkezetét illetőleg, igen egyszerű és különös előismeretek nélkül bárki használhatja' azt, hogy a kurzus gyorsan és kényelmesen megállapíthassa valamenynyi lehetséges esetben. A taláimánynajk megfelelő késziilé'knejk] ugyanúgy, mint az ismert hasonló készülékeknek, két, annak a szárazföldi, vagy a tengeri térképen való elhelyezésére szolgáló, egymással, forgathatóan összekötött főrésze van, melyek egyike a szárazföldi, vagy a tengeri térképen a földrajzi szélességi és hosszúsági fokok szerint való beállításra szoigál, míg a másiknak kompasszbeosztása van. A találmány jellemző ismertetőjele az, hogy e két főrész forgási pontja nem esik össze a kompassz-beoszíásos körív középpontjával. Ezáltal, az ismert hasonló készülékekkel szemben, azt az előnyt érjük el, hogy mihelyt egyszer a készülék a szárazföldi, vagy a tengeri térképen oly módon beállíttatott, hogy a kompassz-beosztás körívének középpontja összeesik a megfigyelőhelylyeí, a készülék főrészei helyzetének minden további megváltoztatása nélkül különböző kurzusok állapíthatók meg a térképen ugyanarról a .megfigyelőhelyről. Az említett excentrikus elrendezés folytán ugyanis a kurzus megállapításakor a kiindulási (megfigyelő-) pont a kompassz-beosztás középpontjába helyezhető, mely középpontból azután egész sor különböző kurzust lehet meghatározni anél-