77493. lajstromszámú szabadalom • Sugárirányban lengethető kapaszkodó tag mótorkék s hasonlók hajtókerekei számára

. Megjelent 1921. évi február hó 10-én. MAGYAR KIRÁLYI WbM SZABADALMI HIVATAL. JISILÉK SZABADALMI LEÍRÁS 7749B. szám. X/a. OSZTÁLY. Sugárirányban lengethető kapaszkodó tag mótorekék s hasonlók hajtókerekei számára. HANSA-LLOYD WERKE AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BREMENBEN. A 73943. sz. törzsszabadalom pótszabadalma, melynek bejelentéti napja 1918 junius hó 13-ika. Elsőbbsége 1917 december hó 27-ike. Jelen találmány a 73943. számú törzsszabadalomban ismertetett sugárirányban lengethető kapaszkodókra vonatkozik mótorekék s hasonlók hajtókerekei számára, melyeknél a kapaszkodó beállításánál felázott talajon való menet alkalmával a föld által okozol! zavarok kiküszöbölése céljából a kapaszkodótagok az ismert szerkezetekkel ellentétben forgáscsapjaikon tengelyirányban eltólhatatlanul vannak ágyazva és a beállított helyzetben külön rögzítőreteszekkel biztosíttatnak. A jelen találmány már most ezen kapaszkodószerkezet két további kiképzésére vonatkozik, melyek a csatolt rajzokon példaképen vannak föltüntetve, melyen az 1. és 2. ábrák az első és a 3. és 4. ábrák a második kiviteli alak hosszmetszete, illetve elölnézete. Mindkél kiviteli alaknál az ismert kiképzésű kapaszkodó (a)-val van jelölve, mely a (d) hajtókerék közepén a (c) csap körül forgatható, azonban tengelyirányú eltolás ellen biztosítva vam A kapaszkodónak a beállított helyzetben való biztosítására a (d) kerék vezetőtokjában a keréktengellyel párhuzamosan eltólliatóan ágyazott (b) rögzítőretesz szolgál, mely (f) végcsapjával az (e) nyomórúgó befolyása alatt a kapaszkodó megfelelő állítólyukaival kapcsolatban tartatik. A (b) retesz előrehúzása által az (a) kapaszkodó rögzítését megszüntetjük úgy, hogy utóbbi beállítható. A beállított helyzetben a kapaszkodót a (b) retesz szabaddátétele által biztosítjuk, melyet a kiterjedő (e) nyomórúgó a kapaszkodó megfelelő állítótyukával kapcsolatba hoz. Az 1. és 2. ábrák szerinti kiviteli alaknál a (k) fogantyú villaalakú végével a (b) rögzítőreteszen egy harántcsap körül lengetlietően van ágyazva úgy, hogy a fogantyúnak a sugárirányú befordított helyzetéből 90°-al való kifelé lendítése által az 1. ábra pontozott (k') helyzetébe a (b) rögzítőretesz az állítólyukból visszahúzalik és ezen helyzetben addig tartatik fogva, míg a (k) fogantyút ismét lefelé lengetjük. A (k) fogantyú tehát a (b) állítóreteszt addig tartja a kikapcsolt helyzetben, míg az (a) kapaszkodót a kívánt helyzetbe hoztuk. A 2. ábrában az (a) kapaszkodó különféle helyzetei pontozott vonalakkal vannak föl'íüntetve; ez az ábra továbbá a két szembenfekvő (1) állítólyuk hasítékalakú kiképzését mulatja, mely lehetővé teszi, hogy szükség esetén a kapaszkodónak a megfelelő ferdeséget adjuk. Egy harmadik (1') lyuk lehetővé tsszi, hogy a kapaszkodót a nulllielyzetben rögzítsük vagyis oly helyzetben, melyben az a hajtókerék belsejébe fekszik. A 3. és 4. ábrák szerinti kiviteli alak a fönlleírt_tól abban különbözik, hogy az (a) kapaszkodótag egykarúan van kiképezve és az (n, m) állítólyukak egy (o) oldalperemben vannak kiképezve. A 4. ábrában a kapaszkodótag középhelyzete pontozottan van föltüntetve. Emellett a (b) á'llíióretesznek a vezetőtokból kiálló (f) toldata az (m) állítólyukba hatol. Az (n) állítólyuk a nullahelyzet számára való.