77477. lajstromszámú szabadalom • Izzótest gáztüzelésekhez

Megjelent 1921. évi január lió 24-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 77477. szám. 11/h. OSZTÁLY. Izzótest gáztüzelésekhez. SZÓCS JENŐ OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1918 junius hó 17-ike. Ismereiesek már tűzálló anyagból, például samottból való olyan izzótestek, amelyek ipari vagy háztartási tüzelőberendezéseknél az égési gázok melegét érintkezés úiján fölveszik és azt sugárzási meleg alakjában a környezetnek ismét leadják. Ezeket az izzótesteket műkoksz, műszén, illetve műfa elnevezés alatt hozzák forgalomba és kovácstüznél faszén helyeit, illetve kokszkosaraknál vagy más-ilyen tüzeléseknél koksz helyett találnak alkalmazást, ép úgy, mint a háztartásban kandallóknál és gázkályháknál. Jellegzetes sajátsága az eddig ismeretes izzótesteknek, hogy az égési gázok csupán az izzótestek külső fölületével érintkezhetnek és így a melegfölvétel csakis a test hatlárlapjait képező fölületek révén történik. Ezekben az izzótestekben, ha porzusain készültek is, voltak ugyan elszórtan kisebb-nagyobb hólyagszerű üregek, de ezek nem állottak egymással összeköttetésben, illetve nem közlekedtek egymással, úgy hogy az égési gázok csakis az izzótest külső felülete mentén áramolhattak vagy csak nagyobb nyomás mellett hatolhattak volna azok anyagán át. Nem gondoltak azonban eddig egyáltalán arra, hogy az égési gázokat magukon az izzótesteken, vagyis az anyagrészecskék között vezessék keresztül. A találmány tárgyát tevő izzótestek jellemző sajátsága már most az eddig ismertekkel szem. ben az izzótesteknek anyagszerkezetében Vagyis struktúrájában és az anyagrészecskék összefüggésének módjában áll. Ennek megfelelően az izzótestnek a találmány értelmében például szivacsszerű vagy fagyapolszerű anyagszerkezete, illetve másféle kiképzése van. A találmány tárgyát levő izzótesteknél az anyagrészecskéknek egymással szilárd összefüggése mellett az izzótestek üregei is részben vagy egészen egymással, valamint a küllevegővel összeköttetésben állanak és összefüggő csatornahálózatot képeznek, úgy hogy a gázelegy, illetve az égési gázok vagy égéstermékek az izzótestet képező anyagon át azon kis nyomáskülönbség mellett is áthatolnak, amely a légköri nyomással dolgozó gázlángzóknál a gáz szívó hatása következtében vagy egyszerű kémények huzata állal lép föl. A találmány tárgyát tevő izzótestnél tehát nemcsak az izzótest határlapjai, hanem az izzótest belső anyagrészei is hőfölvevő fölülelek gyanánt hatnak és így az izzólest egész tömegében csakhamair izzásba jut, mikor is a meleget sugárzás útján adja le a környezetnek. 11a a találmány tárgyát tevő izzótestet akképen rendezzük el, hogy az szorosan a gázlángzó szájnyílásán fekszik, úgy azon esetben, ha a gázelegy kellő primer levegőt tartalmaz, a gázláng zöld magja, vagyis legforróbb része az izzótest belsejébe húzódik vissza és azt hatásos módon nagy hőfokra hevíti. Az izzótest a lángzóba, illetve a fűtőkészülékben az égési gázok útjába is beépíthető. így tehát a találmány tjárgvát tevő izzótestek segélyével sokkal kedvezőbb hőhatásokat éirünk el, mint az eddig ismeretes izzótesteknél. A találmány tárgyát tevő izzótestek egyik kiviteli alakjánál a kívánt cél eléréséhez szükséges anyagszerkezetei azáltal érjük el, hogy az izzótestnek szálas anyagszerkezetet adunk. Ilyen anyagszerkezetet például akképen kapunk, hogy képlékeny agyagot finoman lyukazott lemezen sajtolunk keresztül és a lyukakon átmenő finom