77441. lajstromszámú szabadalom • Héjtalanító és zúzókészülék

Megjelent 1921. évi január hó 30-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 77441. szám. Xa/l. OSZTÁLY. Héjtalanltó és zázókészülék. DOMÁN ALADÁR ELEKTROTECHNIKUS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1916 október hó 6-ika. Jelen találmány tárgyát oly készülék képezi, amely szívós héjjal bíró, nagy víztartalmú gyü­mölcsök és gumók héjának különválasztására és egyben az anyag inegzúzására szolgál. Szerkezeti berendezése a következő: Két, hengerek állal kifeszített szalag (a és b) oly módon van elhelyezve a hengereken, hogy egyik vagy több feszítőhenger íorgásbahozaíalá­val a szalagok is mozgásba jönnek. Az egyik szalagot (a), mely lehel sodronyszitaszövet, per­forált acélszalag vagy bármilyen szövetanyag (pamutszövel, kenderszövet stb.) A (g. h, i) hen­gerek kifeszítve tartják. A hengerek közül egyik vagy több is célszerűen elmozdítható csapágyban forog, hogy a szalag utánfeszíthelő legyen. A Szalagnak (g és h) hengerek közötti része alá vau támasztva oly módon, hogy az alátámasz­tás egyik részét tömör fal, vagy sűrűn egymás­mellé helyezniI görgők képezik (d), másik részét pedig perforált lemez alkotja. A másik szalag, mely lehet szövetheveder (kenderből, pamutból stb.), sodronyszövet, vagy acélszalag <b) két hen­ger közé van kifeszítve s egyik fele tömör fallal vagy sűrűn egymásmellé helyezett görgőkkel vé­gig alá van támasztva. Az (e) feszítőhenger az (a) szitának perforált lemezzel alátámasztott ré­széhez támaszkodik és hogy a hengernek a szita ezen részéhez való nyomását változtatni lehes­sen, ezen henger elmozdítható csapágyban fo. I rog. A szalagot feszítő másik henger szintén el- j mozdítható csapágyba van ágyazva, miáltal a szitafeszültség szabályozható. A két szalagnak egymásleié néző és alátámasz­tott része képezi a garatot, melybe a héjtalani­tandó, illetve zúzandó anyag kerül. Minthogy a két szita egymással hegyesszöget képez, a szita. leszitő hengerek megfelelő irányban való. elmoz­dításával mindkét szita oly értelemben jön moz­gásba. hogy a mozgás iránya a szalagok által képzett hegyesszög felé néz. A szalagok ily mó­don az általuk képzelt garatban levő anyagot lefelé húzzák és mindinkább tömörítik, mígnem az anyag képlékeny (puhább) része az (a) szala­gon és az azt alátámasztó (c) perforált lemezen átnyomódik, a szívós héj pedig a szalagokra ta­pad, melyek tovább mozogván, azt a garathói kiviszik. A szalagokra tapadt héjat kések (KI. K2) vagy kel'ehenger (I.) szedik le ügy. hogy a szalag tisztán kerül vissza a garatba s így héj­talanilásra újból alkalmassá válik. A (c) perforált lemezen álnvomódó héjtól mentes anyag a (j) vályúba hull. melyből csiga segélyével vagy más módon eltávolítható, a héj pedig a/ (ml, i»2 és in.'í) vályúkba gyűl össze. A gép működése teljesen folytonos a (c) per­forált lemeznek, valamint az (e) hengernek meg­telelő beállításával a legkülönbözőbb' anyagok esetén használható és kizáróan gépi erővel is üzemiben tartható. Szabadalmi igények: 1. Iléjlalanító és zúzógép, jellemezve préselőszer­kezetként működő garat által, melynek kél oldalfalát lefelé mozgó végtelen szalagok alkotják. ' 2. Az 1. igényben védett héjtalanltó és zúzógép foganatositási alakja, azáltal jellemezve, hogy a lefelé mozgó szalagok egyike, vagy mind. kettő perforáltán van kiképezve és részbeii perforált alátámasztó lappal bír. 3. Az 1—2. igényben védeti héjtalanító- és zúzó­gép foganatositási alakja, azáltal jellemezve, hogy ;i szalagokat feszítő hengerek csapjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom