77434. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fűrészlapok előállítására
Megjelent 1921. évi január lió 143-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^ SZABADALMI HLVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 774B4. szám. XVI/d. OSZTÁLY. :- - • . . , _ _._• —, = Eljárás fűrészlapok előállítására. RHEINISCHE METALLWAAREN- UND MASCHINENFABRIK CÉG DÜSSELDORF-DERENDORFBAN. A bejelentés napja 1919 május hó 12-ike. Elsőbbsége 1919 február hó 17-ike. A jelenleg használatos, az anyagokat meleg állapotukban megmunkáló fűrészek, az úgynevezett melegfürészek számára 2—3 m.-nyi, sőt ezeknél nagyobb átmérőjű fűrészlapok is alkalmaztatnak; ezek a fürészlapok ennek következtében egyrészt meglehetősen értékes szerszámok, másrészt pedig nagyobbára csak rövid élettartalmúak és hamarosan kdcserélendők. mert a. lapok kerületén lévő fogazásnál réteges elválások és törések keletkeznek, melyek leggyakrabban a fürészlapoknak egymással körülbelül szembenlekvő helyein lépnek föl. Ezek a hibák, amelyek, az egész fűrészlapot hasznavehetetlenné teszik és ki sem javíthatók, a szokásos előállítási eljárásban találják okukat. Az ismert eljárás szerint ugyanis az öntö'.t acéltömbök előállítására szánt fűrészlapokat lemezekké, az úgynevezett platinákká kovácsolják vagy hengerelik vagyis az acéltömböket a hosszirányban jelentékenyen megnyújtják és pedig olyképpen, hogy az acéltömböknek magja a platinában is eredeti helyzetének megfelelően a hosszirányban fekszik el. A platinákat ezután földarabolják és a fürészlapok vastagságának megfelelő acélpléhekké hengerelik ki, amelyeknél természetesen a platinának a hosszirányban fekvő középvonala és az azt körülvevő rétegei, amelyek megint a tömb eredeti magvának megfelelő helyzetben fekszenek, lényegben a fűrészlapnak átmérő vonalában vagy ekörül csoportosulva megmaradnak. Az öntött tömbnek magva a tömbnek legkevésbbé sűrű részét képezi, amelyben az anyagstructúrát és az acélnak tulajdonságait leginkább károsan befolyásoló helyek, gázhólyagok, oxidok és üregek sűrűn vannak jelen. Ennek megfelelően végeredményben a kész fűrészlapban, a fűrészlap hosszában és közepén átmenő sávban, megvannak ugyanazok a megfelelően nyújtott és kisebbített káros helyek, amelyek most a fürészlapnak jóságát ezen átmérősávnak végein csökkentik és ezeken a helyeken túlgyors elhasználást okoznak. A mellékélt rajzban a kiindulási acéltömb, az ismert eljárás szerint készült fél- és készgyártmány, a jelen találmányt képező eljárásnak egy foganat osítási módja szerint előállított lel- és készgyártmánv és egy másik foganatosítói mód szerint előállított félgyártmány van föllüntelve. Az 1. ábra annak az acéltömbnek oldalnézete, mely úgy az ismert, mint a jelen találmányt képező eljárásnak kiindulásául szolgál. A 2. ábra alulnézet. A 3. ábra a hengerelt vagy kovácsolt platinának oldalnézete, amelyben a hosszirányra merőleges szakadozott vonalak azokat a helyeket jelölik meg, amelyek mentén a platina a fürészlapoknak kihengerlése céljából ínegosztalik. A 4. ábra alulnézet. Az 5. ábra a kész fűrészlapnak oldalnézele, ahol is a fogzás kiképzése folytán veszendő menőanyag is föl van tüntetve; (a) és (b) az elvesző anyagsávnak 'szélső helyei, amely sáv etédelileg a tömb hosszirányú középvonalában fekszik, amely helyeken különösen később a használatban lévő fűrészlapnál az anyaghiba mutatkozik. A (i. ábra a jelen találmányt képező eljárásnál fölhasznált acéllömbnek oldalnézete. A 7. ábra alúlnézet. A
