77428. lajstromszámú szabadalom • Gabonakoptató- és hámozógép

Megjelent 1921. évi január lió 20-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 77428. szám. X/L OSZTÁLY. rzrmemmiimmammmmmmm^mmmmmmmmmámmmmmmmmm^ Gabonakoptató és hámozógép. FIEBINGER ANTAL MALOMÉPÍTŐ TECHNIKUS GRAZBAN. A bejelentés napja 1918 december hó 24-ike. Csiszolóköpennyel és verőművel ellátott fekvő gabonakoptató és hámozógépeg ismeretesek már, úgyszintén a verőműteiigelyen elrendezett szelelőszárnvakkal ellátott ilyen gépek is. Miinél sűrűbben alkalmazzák azonban a kis malmok ezeket a gépeket, annál nagyobb követelményeket támasztanak is irányukban és nemcsak azt kívánják meg egy ilyen géptől, hogy a lehelő legjobb és legnagyobb teljesítményt szolgálhassa, hanem még azt is, hogy lehetőleg megtakarítsa segédgépek használatéi. Nagyobb malmokban a koptatógép előtt, sői gyakran mögötte is, szelelő hatású gépeket rendeznek el a gaz és a könnyű magvak kiszívalására, sőt sok malomban kél koptatógépet is rendeznek el egymásután, hogy a kívánt hatást elérjék. A rizshiány is arra gésztcti a gazdákat, hogy több köleskását hámoztassanak és hogy árpát árpagyönggyé dolgoztassanak föl és végül ma a malmoknak, még a kisebbeknek is, rozs. és búzacsírákat kell gyártaniok és szállítaniuk. Mindezek a követelmények arra kényszerítenek. hogy a gabonakoptató és hámozógépek teljesítményét növeljük és azok alkalmas építési módjával szelelőhatásukat úgy fokozzuk, hogv segédgépeket lehetőleg nélkülözhessünk és hogy a kis malmok tulajdonosai, egyedül ezzel a koptatógéppel, valamennyi említeti követelményeknek megfelelhessenek. Az eddigi ilyen gépeknél a gabona, megfelelő berendezés hiányában, a beömlesztő garat ferde fenekének befolyása alatt, kb. a koplatóköpeny középrészére hullott, miáltal a gép koptató hallásának kb. egyharmad része veszendőbe ment. A gépből kiömlő gabona többnyire szívó légáram hatásának tétetik ki, mely azonban eddig nem működhetett megfelelően, mert a gabona vastag sugárban (nyalábban) hullott ki a köpenyből, míg a szél a kiömlőcsőnek a gabonától mentes szabad részén keresztül kereste befelé az útat, miért is a gabonát mindig külön utána kellett még tisztítani. A jelen találmány értelmében a gabona a mellékelt rajz 1. ábráján hosszmetszetben,, 2. és 3. ábráján pedig keresztmetszetben föltüntetett gépbe ennek (a) beömlesztő csatornáján át jut be (1. ábra), a (b) terelő'.iárcsához csapódik és általa a (c, c5) verőlapátok (2. ábra) elejéhez löketik vissza úgy, hogy a koptatógép egész hossza hatásáos. Ez a (b) tárcsa a gép nyugalomban állásakor is meggátolja a koptatóköpenynek gabonával való megtelését és a (d) homloklap és a (b) tárcsa közt összegyűlt gabona az (e) kiürít őzár eltávolításával kiboisáíható. Ha, mialatt gabona folyik a gépbe, a hajlószíj leesnék, akkor, ilyen berendezések hiányában, vagy szét kell szedni a gépet, vagy nagy erőfeszítéssel és fáradsággal lehet azt csak kiüríteni. Az (f) kiömlőcsalornában a (g) elosztórostély (3. ábra),^.vagy valamely más elosztószerkezet van elrendezve úgy, liogv a gabona széles és lapos áramban hagyja el a koptatótestet, azután az (f) kiömlőcsatornához viszonyítva ferdén elrendezett két- vagy többszörös (h) tisztllórostélyort lecsurog, miközben a nyilakkal jelölt irányban vele szemközt beáramló szívó levegő a könynyebb magvakat kiszívja belőle. A (li) tisztít órostéty nem ér egészen az (m) ellenfalig úgy, hogy e kettő közt szabad tér képződik, melyben a kiszívott gabona nehezebb részei leülc-