77384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rés- és horganytartalmú ércek, tűzi fogyatékok és kohótermékek chlórozó pörkölésére

Megjelent li>252. évi január lió lO-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 77884. szám. XII/b. OSZTÁLY. Eljárás réz- és horgany tartalmú ércek, tiizi fogyatékok és kohótermékek klórozó pörkölésére. DR

PHIL. BUDDEUS VILMOS MAGÁNMÉRNÖK ÉS VEGYÉSZ BERLINBEN. * A bejelentés napja 1918 junius hó 18-ika. Elsőbbsége 1917 junius hó 28-ika. Érceknek nyomólevegővel, külső melegievezetés nélkül, zárt, nyugvó ércoszlopian történő klórozó pörkölésekor azt talasztaltuk, hogy már kis mennyiségű só :legendő a réz csaknem tökéletes klóro;ásának elérésére. Ez a tapasztalat ellentmond ugyan azi ddigi föltevésnek, mely szerint 1 rész ímre, pl. rézre, vagy horganyra, legalább » 2 rész só szükséges, hogy a klórozást ökéletessé tegye. Ezt a föltevést azzal inlokolták, hogy a stökiometrikus arány zerint, 117 rész klórnátriumnak és 64 rész éznek megfelelően, kerekszámban 2 rész 0%-os konyhasóra van szükség 1 rész ézhez. Buddeus-féle, azaz folytonos zemtí akna-kemencékben végzett kíséretekkel azonban megállapítottuk, hogy lyan tűzi fogyatéknál, mely 2V2

% rezet s 372

% horganyt, tehát összesen 6% féíet ezenkívül még a sót megkötő tiszátlanságokat, mint pl. magnéziát és me»' zet tartalmazott, már 7% só hozzáadása setén gyakorlati értelemben tökéletes volt réz klórozása, míg másféle kemencékben gyanezen tűzi fogyatékhoz legalább is 4%, tehát kétszeres mennyiségű sót kelitt adni ugyanazon cél elérésére. Ez a megállapítás, mely igen nagy fontosságú a réz klórozásának költségei szempontjából, abban találja magyarázatát, hogy a zárt ércoszlöpban a klór, legnagyobb részében, kontaktusanyagként hat, mert a klórtartalmú gázok, mielőtt a kemencéből távoznának, az egész ércoszlopon kénytelenek keresztülhatolni és eközben oxigénhordozókként (átadókként) szerepelnek, miáltal a réz egyidejű szulfatizálása is végbemegy. Ismeretes, hogy nagyobb mennyiségű, pl. 10'%-nál több sónak a tűzi fogyatékhoz való hozzáadása, zárt ércoszlopban történő klórozó pörköléskor, az ércrészecskék összesülését idézi elő kettős szulfátok képződése folytán. Ezeknél ? pörkölő eljárásoknál, melyeknél az érc- és a sókeverék zári oszlopát meggyújtják és nyomólevegővel keresztülégetik, az összesülés nem játszik különösebb szerepet, mert hiszen a pörkölt anyagot úgy is egyszerre távolítják el a keresztülégetés után a kemencéből. A pörkölt anyag ezen összesülése volt azonban az oka annak, hogy nem sikertilt zárt ércoszlopban, folytonos üzemben, tehát a pörkölendő anyag folytonos bevezetésével és a pörkölt anyag folytonos ki-