77357. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víz alatt hangjelek fölfogására és leadására

Megjelent 1921. évi január hó 10-én. MAGYAR KIRÁLYT Ipggí SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 77357. szám. VII/d. OSZTÁLY. Berendezés hangjelek felfogására és leadására víz alatt. SIEMENS & HALSKE A KTIENGESELLSCH A FT CÉG BERLINBEN ÉS BÉCSBEN. A bejelentés napja 1917 április h> 14-ike Elsőbbsége 1916 április hó 15-ike A jelen találmány szerint úgy képezciik ki a víz alatt hangjelek fölfogására 'ágy leadására való berendezéseket, íogy a membránnal olyan tömeget kapcsolunk rugalmasan, mely a membránföiiletre merőleges irányban rezeghet. Ez \ tömeg árrá való, hogy az energiát a nembrántól átvegye és a jelfogóra, pl. mikrofonra átvigye vagy megfordítva jeladótól átvegye és a membránra átvigye. A tömegnek emellett az a eélja, logy a membránból, ill. a jeladóból na-Cyobb energiamennyiségeket vegyen el s az emplitudót a célnak megfelelően talakítsa, főleg hogy a jelfogóra való t vitelkor lehetőleg nagyobbítsa, A mellékelt rajz 1. ábráján vázlatosan gy ilyen elrendezés van bemutatva, Itt a) jelöli a membránt, mely egy (b) rualmas közvetítő tag útján van kapsolva a (c) tömeggel, mely utóbbi a (d) likrofonra viszi át a membrán rezgeeifi. Bár a gyakorlatban, a víz alatti hangivitelnél gyakran előfordul, hogy bizo yos tömegeket alkalmaznak átvivő taokul a membrán és a jeladó, ili. jelfogó özt; ezekben az átvivő tagokban .termézetesen rendszerint valamely fajtájú rugalmas erők is voltak jelen. Ezek az egészen más szempontokból alkalmazott tömegek azonban nem felelhettek meg a jelen találmány él teimében vett energiafelhalmozás és átalakítás céljainak, mert nem voltak ennek a célnak megfelelően méretezve és mert a rugalmas erők, melyek esetleg jelen voltak, nem voltak a tömeghez és a tekintetbe jövő rezgési számokhoz viszonyítva úgy kiegyenlítve, hogy a tömeg tényleg energiafölhalmozásra és átalakításra szolgálhatott volna. Főleg ama tömeg méretezésénél, mely energiaátvivő és átalakító gyanánt szolgálni van hivatva, a jelen találmány szerint úgy járunk el, hogy a tömegnek, amennyiben ez a membrán Föliilet re merőleges irányban rezeg, bizonyos legkisebb mérete legyen a membránfölülethez viszonyítva. A tömegnek ez a méretezése a membrán föl ülethez képest abban találja indokát, hogy a vizsgálódások arra az eredményre vezettek, hogy ettől a viszonytól függ a reszonancíagörbe szélessége. Ugyanis csak a kísérletek folyamán tűnt ki legelőször, hogy a kéfeziilékek energiaátvivők és átalakítók gyanánt rezgő tömegek használatakor csak igen szűkre szabott rezgési számhátáro-