77333. lajstromszámú szabadalom • Nagyfokú vakuum izzókatódacső

Megjelent 1920. évi november lió 20-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 77333. szám. VII d. OSZTÁLY. Nagyiokú vákuum izzókatódacső. SIEMENS & HALSKE AKTIENGESELLSCHAFT CÉG SIEMENSSTADTBAN. A bejelentés napja 1918 február hó 4-ike. Elsőbbsége 1917 február 5-ike. Az újítás oly nagyfokú vákuum izzókatódaosövekre vonatkozik elektromos rezgések erősbítésére, létrehozására és egyenirányítására, melyeknél a kisütést kizárólag vagy túlnyomó részben izzókatódából származó elektrónok hordják. Ily csövekben az izzókatóda és az anóda között és pedig az izzókatóda közvetlen (V-2—2 mm.-es) közelségében áttört elektróda van elrendezve, melyet segédL elektródának vagy segéd rácsozatnak neveznek. Ez a segédelektróda eddig merev, szabadon vezetett vagy üvegkeretecákékre föltekercselt vékony drótokból állott. Ily segédelektródák előállítása, azok helyes elrendezése, különösen azoknak az izzókatódához való szoros és egyenletes közelsége, valamint a csőben való megerősítése azonban gyakorlatilag nagy nehézségekbe ütközik, melyek épen önmagának a drótnak alkalmazásában és a drótelektródáknak többé-kevésbbé bonvadalmas fölépítésében leük magyarázatukat. A találmány értelmében ezeket a nehézségeket áttört bádogból való segédelektróda alkalmazásával kerüljük el. Ismeretes már az úgynevezett Liebenféle csövekben, vagyis az erősbítő csövekben, melyeknél az izzókatóda elektrónemissziója, a segédelektróda és az anóda közötti, gázkisülést befolyásolja, szitaszerűen átlyukasztott bádogsegédelektródákat alkalmazni. Ezeknél a csöveknél azonban a hatás és főleg a segédelektróda fizikai hatása eltérő, ami különösen az izzókatódának a segédelektródától való nagy távolsága által is jut kifejezésre. Ez a távolság a Lieben-féle csöveknél sokszorosát teszi ki ama távolságoknak, melyek nagyfokú vákuumcsöveknél szokásosak. Nem lehetett tehát minden további nélkül feltételezni, hogy az áttört bádoglapot nagyfokú vákuumcsövekben is lehessen segédelektróda gyanánt sikerrel alkalmazni. Végzett kísérletek azonban azt matatták, hogy a katóda és a rács közötti csekély távolság egy áttört bádoglapnak rács gyanánt való alkalmazásónál is megtartható, ha csak ama követelményne k teszünk eleget, hogy a hídszélesség, vagyis a rács anyagrészeinek szélessége nem nagyobb, mint az izzókatódának távolsága a rácsból. Ezen követelmény kielégítése azonban