77255. lajstromszámú szabadalom • Kaliberen aluli lövedék közvetlenül csatlakozó vagy tetszés szerint hozzákapcsolt fémfől való lövedékanyaghüvellyel

Megjelent 192

0. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 77255. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Kaliberen aluli lövedék közvetlenül csatlakozó vagy tetszésszerint hozzákapcsolt fémből való lövelőanyaghüvellyel. LUDWIG JÁNOS MIKLÓS MÉRNÖK EISENACHBAN. A 'bejelentés napja 1918 november hó 6-ika. Elsőbbsége 1917 november hó 29-ike. A találmány tárgya egy, kaliberen aluli lövedék, amely fémből való lövelőanyaghüvellyel van ellátva, ami ismeretes módon egy darabból van a lövedékkel, vagy pedig tetszőlegesen van hozzákapcsolva, úgy hogy tüzeléskor a lövedék és a hüvely együttesen hagyják el a csövet. A lövedék lényegileg ló vegekhez, bizonyos esetekben pedig kézifegyverekhez való. Az eddig ismeretes kaliberen aluli lövedékekkel szemben, amiknek átmérője lenyegesen kisebb, mint a csö turata, az uj lövedéknek csupán annyival kisebb az átmérője a csőfuratnál, hogy a hozzávaló lövelőanyaghüvellyel egyetemben könynyen, azaz szívást előidézve lehet azt a csőfuratba bevezetni. A kaliber és a lövedékátmérő közötti különbség rendszerint századmilliméterek nagyságrendjén belül marad. Ezáltal az az előnyünk van, hogy az új lövedék az ismeretes kaliberen aluli lövedékekkel szemben a pontosan kalibernagyságú lövedékek fontos ballisztikai tulajdonságával bir, mint pl. nagy találatbiztonság és erős átütőképesség, ami az új lövedéknél még lényegesen fokozódik is, annak következtében. hogy a csőfalakon jóval kisebb súrlódás lép föl, mint a rendes, normálkaliberű lövedékeknél. Jelentékeny előnyt nyújt még az is, hogy a csövek kevésbé rongálódnak az új lövedék használatán:! Egyben -pedig azáltal, hogy a lövelőanyagkamra tömítése a csőtorkolat felé hatályosabb, a lövelőanyagot jobban használjuk ki, mint eddig, hiszen a lőporgázok nem szabadulhatnak ki a lövedék és a cső között. Egyébként is az új, kaliberen aluli lövedék hatása az ismert normálkaliberű lövedékekhez viszonyítva, amelyeknél a lövelőanyaghüvely és a lövedék ugyancsak egybe vannak kapcsolva, lényeges különbséget tüntet föl, amennyiben ezen ismert lövedékeknél a hüvely beleszorul a csőbe és túlnagy súrlódást idéz elő a csőfalon, amitől a hüvely leszakad és benn is akad. Azért, hogy nagyobb kalibereknél a lövedéknek a csőfalon való súrlódását tűrhető mérvre csökkentsük, célszerű a hüvelyfalat úgy kiképeznünk, hogy a gáznyomás ne szoríthassa azt be egész hosszában a menetekbe. A szükséges tömítést valamint vezetést azáltal érhetjük el, hogy gyengített és kivájt helye-