77249. lajstromszámú szabadalom • Berendezés magas hőfokok előállítására

Megjelent 1920. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 77249. szám. II/h. OSZTÁLY Berendezés magas hőfokok előállítására. HARTMANN OTTÓ TANÁR, HARTMANN KARL TECHNIKUS ÉS WACHSMANN ADOLF CHAMOTTE-MINTÁZÓ, MINDHÁRMAN PFORZHEIMBEN. A bejelentés napja 1918 október hó 14-ike. Elsőbbsége 1916 junius hó 16-ika. Jelen találmány tárgya, berendezés magas hőmérsékleteknek előállítására, éghető gázoknak vagy gőzöknek levegő­vel való robbanó keverékének elégetése révén. Ismeretesek már oly berendezések, me­lyeknél a lángot előtérben létesítjük, az­után pedig a tűzgázokat további elégés céljából tűzálló anyagokon vezetjük ke­resztül. Ezen tűzálló anyagok viszik az­után át a meleget a felhevítendő testekre. Ezen ismert berendezéseknél a legma­gasabb hőfok a tűzálló likacsos anyagok­ban, nem pedig a tulajdonképpeni fűtőtér­ben keletkezik, továbbá a legmagasabb hőfok kis helyre van összeszorítva, végül pedig a fűtőgázoknak a tűzálló anyagok­ban nagy ellenállást kell legyőzniök. Jelen találmány fönti hátrányok kikü­szöbölése mellett azt célozza, hogy a fű­tőgázok áramlási ellenállását csökkentse, hogy a fűtőgázok szabadon kifejlődhes­senek és keveredhessenek és hogy egyenletesen széles fölületen hathassanak közvetlenül a fölhevítendő testre; végül ezen tüzelőberendezések veszélytelenül legyenek meggyújthatok és az égés üzem­közben ellenőrizhető és szabályozható legyen. Mindezeket azáltal érjük el, hogy a szabad elégési tér maga a fűtendő kemen­cetér és hogy az elégési teret egy máso­dik tértől, mely lazán rétegezett tűzálló anyaggal van megtöltve, átlyukasztott köpeny választja el. Mellékelt rajz 1. és 2. ábrája jelen ta­lálmány egyik gyakorlati kiviteli alakját mutatja hossz- és keresztmetszetben, míg 3. és 4. ábrák két további kiviteli alaknak hosszmetszeteit. Az 1., 2. ábrán látható kiviteli alaknál az (a) csövön át éghető gőzöknek vagy gázoknak levegővel vagy élennyel való keverékét vezetjük, mely az egymás mellett elrendezett (b) égőcsöveken át a (c) elégési térbe beáramlik és ott elég. Ezen (c) tér szorosan körülveszi a (d) hő­boltot. A (c) teret (e) köpeny zárja körül, mely tűzálló anyagból készül, és ferde vagy egyenes (f) lyukakkal van ellátva. Az (e) köpenyen nyugszik laza rétege­zésben a hőhalmozó és hősugárzó közeg­ként szolgáló tűzálló (g) anyag. Az égő gázoknak oldalt lévő kilépési nyílásait

Next

/
Oldalképek
Tartalom