77241. lajstromszámú szabadalom • Eljárás skatulyacsomagolásoknak papírral való burkolására, fölszakítóberendezés képzése mellett

Megjelent 1920. évi október hó J5-éii. MAGYAR KIRÁLYI ^^

^ SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 77241. szám. XVIII/d. OSZTÁLY. Eljárás skatulyacsomagolásoknak papirral való burkolására, fölszakítóberendezés képzése mellett. BAHLSEN HERMANN GYÁROS HANNOVERBEN. A bejelentés napja 1918 október hó 21-ike. Elsőbbsége 1917 junius 12-ike. Az eladásra kész, burkolópapirral körülvett árú, pl. keksz-skatulyák fölszakító berendezésekép több évtized óta a, burkolópapirral összevarrott fölszakító fonalat használják. A fonal úgy van elrendezve, hogy lehúzása által a burkolópapir egy szárnya a föltakarandó skatulyafödő nagyságában könnyen és tisztán válik le. A skatulya, mely rendszerint csak lassan iiríttetik ki, tehát felszakított állapotban tovább is az árú tartályakép szolgál és ilykép tetszetős külsejű. A burkolópapirnak a fölszakító fonallal való összevarrása kézimunkát igényel, a skatulyának a papirha való burkolása és ia csomagolás elkészítése pedig gondosságot és további munkát kíván meg. A költségek ezáltal a nagyüzemben, szemben a skatulyacsomagolásnak teljesen gépi üzemben kivihető, papirral való egyszerű burkolásával, tetemesen növekednek. Ezért már régóta keresik a fonalas fölszakító berendezés pótlását és több más fölszakító berendezés ismeretessé is vált már. Ezek azon alapszanak, hogy a födő vagy külön, födőnagyságú merev betét megemelése által a födő nagyságának megfelelő szárnyat beszakítunk. Ezen eszközök egyike sem éri el egyszerűségét és a fölszakítási hely tisztaságát nézve, a fölszakító fonalat, bár a munkamegtakarítás szempontjából többé-kevésbé előnyösek is, mivel szemben azonban a megfelelően kiképezett skatulya előállítási költségeinek növekedése áll. A technikai gondolat, mely jelen találmányhoz vezetett, kettős céllal indult; nemcsak a fölszakító fonalat akartuk pótolni, hanem a pótlást lehetővé akartuk tenni, a nélkül, hogy különleges skatulyára volna •szükség. E szerint célul kellett tekinteni, hogy a burkolópapirt úgy alkalmazzuk, tehát hajtogassuk, hogy m,agában foglalja a támadási helyet, amelytől a skatulyafödőnek fekvés és nagyság szerint megfelelő szárny beszakítható. Általánosan ismeretes ugyan, hogy tetszőleges csomagok és csomagolások számára a papir szélének külső takarókép való áthajtogatása által burkolópapirt képeznek. Azonban eddig nem vált ismeretessé és a kézzel készre csomagolt egyes csomagoknál értéktelen is lett volna a burkolópapir behaitogatását gépileg kivihető fölszakító berendésnek kiképezni. Ezen alapszik jelen találmány. A mellékelt rajzban föl van tüntetve,