77194. lajstromszámú szabadalom • Villamos fék

__ Megjelent 1920. évi szeptember lió 18-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 77194. szám. Vg72. OSZTÁLY. Villamos fék. ács lajos gépész gödöllőn. A bejelentés napja 1919 május hó 23-ika. Jelen találmány tárgya villamosfék, mely egyszerű szerkezete és tetemes ha­tása által tűnik ki. A csatolt rajzon a találmány szerinti fék egy példaképpeni kiviteli alakja váz­latosan van föltüntetve. A találmány lényege abban áll, hogy a fékező erőt előállító szolenoid egy kö­nyökémeltyűre hat, mely összecsukott ál­lapotban a féktuskókat lazán tartja, míg kifeszített állapotban a féktuskókat a ke­rekekhez szorítja. A rajzon föltüntetett példánál az (aj 111ágn e-iteke rcselés (b) vasmagja egy kö­nyökemeltyű két (c) esuklótagjával van összekötve; a rajzon ezen kapcsolat a (d) rúd útján van foganatosítva, mely két (e) csuklóesap útján csatlakozik a (c) tagokhoz, azonban természetes, hogy a 'három alkatrész egy közös csuklócsappal s lehet összekötve. A rajzon föltüntetett kivitelnél, mely­él a két (f) futókerék közel van egymás­>z ágyazva, a (<•) esiuklótagok külső vé­éi közvetlenül vannak a (g) féktúskók­>'/j kapcsolva és pedig (h) csuklócsapok ján. Ha a kerekek távolabb fekszenek 'gymástól, akkor a (c) tagok és a féktus­kók közé nyomórudak iktatandók. A fék­tuskók vezetése céljából azok (i) csukló­rudak útján a szolenoid (k) alaplemezére vannak függesztve. Ha a (e) tagok és f'éktuskók között mint említett, nyomó­rudak vannak iktatva akkor ezek termé­szetesen mindkét végükön függesztendők föl megfelelő függesztőrudak segélyével. Természetes, hogy a féktuskók, illetve az azokat mozgató nyomórudak nemcsak fölfüggesztessél, hanem más ismert mó­don is pl. egyenes vezeték útján is vezet­hetők. A féktuskók szabályos tartása cél­jából azokat ismert módon (1) rugók se­gélyével kapcsolhatjuk az (i) függesztő­rudakhoz. Ha az (a) tekercsen fékezés céljából áramot vezetünk keresztül, akkor a. szole­noid a (b) vasmagot fölhúzza, miáltal a két (e) csuklótag könyökemeltyű mód­jára kiegyenesedik, úgy hogy a fékpofák igen nagy erővel szoríttatnak a futóke­rekek felé; ez az erő éppen a mozgás vége felé a legnagyobb. A fékpofák beállításánál természete­sen arról kell gondoskodni, hogy a két (c) csuklótag a legnagyobb fékező erőnél se jusson a bolt ponton keresztül, inert ak­kor a mágneses erő a féket ismét megla­zítaná.

Next

/
Oldalképek
Tartalom