77094. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a gőzalakú alkatrészeknek félig csöppfolyós reakciómasszákból való folytonos kiűzésére és deflegmálására

Megjelent 11)20. évi szeptember hó 11-éu. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 77094 szám. IV/i. OSZTÁLY. Berendezés a gőzalakú alkatrészeknek félig cseppfolyós reakciómasszákból való folytonos kiűzésére és deflegmálására. «METAN» SPÓLKA Z OGRANICZONA ODP. CÉG LEMBERGBEN. A bejelentés napja 1918 junius hó 13-ika. Elsőbbsége 1917 junius hó 30-ika. A gáz- vagy gőzalakú alkatrészeknek félig csöppfolyós, pépes vagy iszapszerű reakciómasszákból való kiűzése az iparban nehézségeket okoz, különösen akkör, ha a reakció hosszabb időt vesz igénybe vagy ha a reakciómassza egyik alkatrésze nagy mértékben higított állapotban van jelen és erélyes deflegmálást igényel. Ezen nehézségeket olcsó és egyszerű módon azáltal igyekeztek elkerülni, hogy a kiűzést nem függőleges oszlopokból álló berendezésekben, hanem azáltal végezték, hogy a masszát hosszú, vízszintes, részben megtöltött csövekben ellenáramban hevítették. A reakciómasszát a csövek egyik végén vezették vagy sajtolták be és a csövek másik végén a töltés magasságát állandóan tartva kiröpítették, mimellett a massza függőleges irányú benső keveréséről gondoskodtak. Ezt a célt az ismert berendezéseknél azáltal érték el, hogy a csöveket több kamrára osztották, mi mellett az ellenáramú hevítés által kiszorított gőzök mosópalackok során át buborékok alakjában az egész reakciómasszán átvonulnak és a folyadék- és gőztömegnek nagy felületen való érintkezését teszik lehetővé. A szilárd vagy iszapos alkatrészek mechanikai rneritőszerkezetek útján a kívánt irányba szállíttatnak. A találmány értelmében a kamrákat nem mosópalackok módjára, szilárd íalak útján képezzük, hanem a reakciómasszát a reakció- és kiűzőcsöveken átvonuló tengelyen mozgathatóan elrendezett forgatható tárcsák útján több részre osztjuk. Míg az ismert berendezéseknél á kiűzött gőzök kénytelenek voltak maguknak a reakciómasszában kamráról-kam!rára buborékok alakjában utat törni ós a gőzmolekulákat legnagyobbrészt csak a buborék és a folyadék érintkezési fölületén adhatták le, addig a találmány tárgyát képező elrendezésnél a gőz- és a folyadékrészek érintkezése sokkal kedvezőbb, mert a számos forgótárcsa mindig friss részeket emel az alsó folyadékövből a fölső gőzövbe. Emellett a ható fölület sokkal nagyobb és az illó molekulák ki-i üzéséhez szükséges idő a tengely forgás-