77088. lajstromszámú szabadalom • Kétrészű járóművek rugós kapcsolószerkezete

Megjelent 11)20. évi szeptember hó 11-éu. MAGTAR K I R Á LY T |g|í$ SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 77088. szám. V/b. OSZTÁLY. Kétrészű járóművek rúgós kapcsolószerkezete. C. D. MAGIRUS AKTIENGESELLSCHAFT CÉG DUNA/M

ULMBAN. A bejelentés napja 1916 szeptember hó 9-ike. Elsőbbsége 1915 szeptember hó 21-ikr A találmány kétrészű járóműveknek pl. tüzérségi járóműveknek olyan oldható rúgós kapcsolószerkezetére vonatkozik, amelynek a horgot cörülfogó kapcsolófüle önmagában az illető kocsirészen mozgékonyan van elrendezve, hogy a lapcsolás akkor is könnyen oldható legyen, ha a két kocsifél egyenetlen talajon ált s a kapcsolórúgó erősen feszül. Ugyanerre a célra már ismertessé vált egy berendezés, amely szerint a kapcsolófül görbített csap segítségével van a megfelelő kocsirészben mozgékonyan ágyazva s a menethelyzetben íátulsó fölfekvési fölületekkeli egy (serpenyőbe vagy effélébe illeszkedik, úgy, hogy ebben: a helycetben a kocsirésszel merev, el nem mozduló kapcsolatban van. A görbített csap megfelelő elforgaásakor azután a kapcsolófül ágyából kiimozdúl ia ekkor csapja körűi szabadon lenghet. Ennek iz elrendezésnek azonban hátránya, hogy a kocsi igész húzóóereje egyedül a görbített csapra hat ezt igen erősen igénybe veszi. A csap továbbá vem biztosítja mindenkor a kapcsolófül megbízható elreteszelését, mert a csapra ható forgató nyomaték nem küszöbölhető ki. A találmány tárgyát tevő kapcsolószerkezetnél zek a hátrányok teljesen megszűnnek, amennyijén a kapcsolófülnek tökéletesen merev az össze. cöltelése a kocsirésszel, amellyel a fül úgyszólván egyetlen darabot alikot. Ennek következtében kocsi húzóereje nem egyedül ia forgáscsapra, íanem az egész kocsivégre hat. A rajz a kétrészű járóművek kapcsolószerke. etéinek példabeli kiviteli alakját tünteti föl. Az . ábra annak fölülnézete, a 2. és 3. ábrák oldalézetek az egyes részek különböző állásaiban. A . ábra a kíapcsolószerkezetnek továbbképzését azaz főként a kapcsolófület tartó kocsirésznek kiképezését tünteti tol. Az 5. és 6. ábrákon a kapcsolófülnek a kocsirészen való más elrendezése látható, amely némileg eltér az 1—3. ábrák föltűnhette elrendezéstől. A kapesolószerkezet lényegében a szokásos részeikből vain összeállítva, (a) jelzi a pl. az elülső (b) kocsifélre (c) rúgó közvetítésével csuklóan szerelt kapcsolóhorgot, amelyre az (e) kocsirészhez tartozó (d) fület ráakasztjuk. A találmány értelmében a kapcsolózerkezetnek a (d) fület magában foglaló részét vízszintes (g) harántcsap tartja az (e) kocsirész (f) csapágyai között s a fél e körül a csap körül bizonyos határok között lengéseket végezhet. A (g) hiaránlcsapon kívül még egy (h) csapot alkalmazunk, amely a füles részt a merne tállásnak megfelelő helyzetében elreteszeli. Az 1—3. ábrák szerint a kivitel olyan, hogy a (h) reteszcsap áthatol a (d) füles részen, és záró helyzetében a (g) csappal koncentrikus vezetéknek egy bővületében foglal helyet. A vezetéket egyszerű (i) hasíték alhkothatja s a (d) füles rész ennek megfelelően körszelet alakú. A (h) reteszcsap az (e) kocsivég (f) oldalcsapágyadban forgathatóan van elrendezve és mindkét végén (k) kézi emelőkkel felszerelve. A fülnek ágyazása a kocsivégben úgy is történhetik, hogy a (h) releszcsapot a füles részben ágyazzuk s a hasítékot, ill. a reteszosap vezetékét a kocsivég oldalsó részeiben alkalmazzuk Ez esetben a (h) reteszcsap mozgatására való egyetlen kézi emelő a füles rész alsó oldalán helyezhető el. A 2. ábrán jelzett állás annak felel meg, amelyet a kapcsolószenkeze'taek menetközben kell elfoglalnia, miközben a fül az (e) kocsivéggel szemben minden kilengés ellen biztosítva van. A fülnek az a rögzítése akkor is megmarad, ha