77074. lajstromszámú szabadalom • Fényvető

Megjelent 1922. évi julius hó lO-éu. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMILEIRAS 77074/szám. VII/h. OSZTÁLY. Fényvető. GEBR. SIEMENS & C° CÉG BERLIN-LICHTENBERGBEN. A bejelentés napja 1918 augusztus hó 10-ike. Elsőbbsége 1917 augusztus hó 1-je. A fényvetők pozitiv elektródája, az is­mert elrendezéseknél, kupalakuan ég le és többé-kevésbbé szabálytalan kráter képződik benne. Hogy ezt a kúpalakú le­égést meggátoljuk és szabályos határvo­nalú és térbelileg pontosan meghatározott krátert kapjunk, a jelen találmány szerint a fényvető pozitiv elektródáját vékony szénesővel vesszük körül, mely a pozitiv elektródát hézaggal zárja körül és mely nem kell, hogy maga is résztvegyen az áramvezetésben. önmagukban véve ismeretesek már olyan ivfényszenek, melyeket hézag mel­lett széncső vesz körül. Itt azonban a cél az, hogy a szén leégése csökkentessék. Fényvetők pozitiv szénrudjára alkal­mazva, a jelen esetben a szénmegtakari­tás szempontja csak alárendelt szerepet játszik. Ellenben olyan hatást érünk el, mely közönséges fajtájú ivfényszeneknél egyáltalában nem jön tekintetbe. Ez a ha­tás abból áll, hogy a széncső védőhatása folytán, a belső szénrud leégése lényegileg annak mellső fölületére korlátoztatik, mely fölület a fényvetőnél fényforrásul jön figyelembe. Ezáltal meg van most adva annak a lehetősége, hogy ezen fény­forrásul szolgáló föliiletét lényegileg pon­tosabban határoljuk el térbelileg és hely­zetét a térben pontosabban megrögzitsük, mint ahogy ez a jelenleg szokásos szén­rudelrendezéseknél lehetséges. Ha a belső szénrudat, pl. hengeresre választjuk és át­mérőjét körülbelül oly nagyra vesszük, mint ahogy az a kivánt kráterátmérőnek felel meg, akkor a védőcső, helyes mérete­zés esetén, ami néhány kisérlet segélyével könnyen megállapítható, azt eredményezi hogy a szénrud, égés közben igen pontosan megtartja hengeres alakját és lapos krá­tert képez, mely a tengelyre merőleges, majdnem egyetlen sikban fekszik. Tehát rendkívül élesen elhatárolt köralaku vi­lágító fölületet kapunk, mely helyes mé­retezés esetén valamennyi részében telje­sen egyenletes intenzitású. Minthogy előnyös, hogy a világit.ó­föliilet lehetőleg kicsiny legyen, ezért a szénrud átmérőjét célszerűen, lehetőleg kicsinyre fogjuk választani; pl. ugy, hogy a megterhelés a keresztmetszet egy-egy innr-jére legalább is 0.3 ampére legyen. Ekkor a jelen elrendezés folytán olyan ha­tást érünk el, mely különösen kívánatos és mely abból áll, hogy a kráterfölületek és mely abból áll, hogy a kráterfölületek fölületi világossága tetemesen fokozódik. Éppen a jelen elrendezés könnyíti tneg a belső elektródarud ilyen nagyobb mértékű

Next

/
Oldalképek
Tartalom