77074. lajstromszámú szabadalom • Fényvető

Megjelent 1922. évi julius hó lO-éu. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMILEIRAS 77074/szám. VII/h. OSZTÁLY. Fényvető. GEBR. SIEMENS & C° CÉG BERLIN-LICHTENBERGBEN. A bejelentés napja 1918 augusztus hó 10-ike. Elsőbbsége 1917 augusztus hó 1-je. A fényvetők pozitiv elektródája, az ismert elrendezéseknél, kupalakuan ég le és többé-kevésbbé szabálytalan kráter képződik benne. Hogy ezt a kúpalakú leégést meggátoljuk és szabályos határvonalú és térbelileg pontosan meghatározott krátert kapjunk, a jelen találmány szerint a fényvető pozitiv elektródáját vékony szénesővel vesszük körül, mely a pozitiv elektródát hézaggal zárja körül és mely nem kell, hogy maga is résztvegyen az áramvezetésben. önmagukban véve ismeretesek már olyan ivfényszenek, melyeket hézag mellett széncső vesz körül. Itt azonban a cél az, hogy a szén leégése csökkentessék. Fényvetők pozitiv szénrudjára alkalmazva, a jelen esetben a szénmegtakaritás szempontja csak alárendelt szerepet játszik. Ellenben olyan hatást érünk el, mely közönséges fajtájú ivfényszeneknél egyáltalában nem jön tekintetbe. Ez a hatás abból áll, hogy a széncső védőhatása folytán, a belső szénrud leégése lényegileg annak mellső fölületére korlátoztatik, mely fölület a fényvetőnél fényforrásul jön figyelembe. Ezáltal meg van most adva annak a lehetősége, hogy ezen fényforrásul szolgáló föliiletét lényegileg pontosabban határoljuk el térbelileg és helyzetét a térben pontosabban megrögzitsük, mint ahogy ez a jelenleg szokásos szénrudelrendezéseknél lehetséges. Ha a belső szénrudat, pl. hengeresre választjuk és átmérőjét körülbelül oly nagyra vesszük, mint ahogy az a kivánt kráterátmérőnek felel meg, akkor a védőcső, helyes méretezés esetén, ami néhány kisérlet segélyével könnyen megállapítható, azt eredményezi hogy a szénrud, égés közben igen pontosan megtartja hengeres alakját és lapos krátert képez, mely a tengelyre merőleges, majdnem egyetlen sikban fekszik. Tehát rendkívül élesen elhatárolt köralaku világító fölületet kapunk, mely helyes méretezés esetén valamennyi részében teljesen egyenletes intenzitású. Minthogy előnyös, hogy a világit.óföliilet lehetőleg kicsiny legyen, ezért a szénrud átmérőjét célszerűen, lehetőleg kicsinyre fogjuk választani; pl. ugy, hogy a megterhelés a keresztmetszet egy-egy innr-jére legalább is 0.3 ampére legyen. Ekkor a jelen elrendezés folytán olyan hatást érünk el, mely különösen kívánatos és mely abból áll, hogy a kráterfölületek és mely abból áll, hogy a kráterfölületek fölületi világossága tetemesen fokozódik. Éppen a jelen elrendezés könnyíti tneg a belső elektródarud ilyen nagyobb mértékű