76772. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fának és más porózus testeknek impregnálására
¡rtejijeleiil 1920. évi junius tió 2(i~án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76772. szám. VIII/c. OSZTÁLY Eljárás iának és más porózus testeknek impregnálására. STEIN HERMANN OKLEVELES MÉRNÖK GLEIWITZBEN. A bejelentés napja 1919 február hó 13-ika. Elsőbbsége 1918 január hó 8-ika. Fának és más porózus testeknek olajokkal, például kátrányolajjal konzerválás céljából vagy hasonló célból való impregnálása mostanáig vagy a teljes impregnálási eljárás szerint történt, amennyiben előzetes légritkítás után az impregnáló folyadékot nyomás alatt vezették be mindaddig, míg az üreges terek teljesen ki nem töltettek, vagy az úgynevezett takarékeljárás szerint, melynél az impregnáló folyadék lehető kis mennyiségét vezették be és azt az impregnálandó testben lehető egyenletesen osztották el. A takarékeljárást például oly módon valósították meg, hogy az impregnálandó testbe nyomás alatt álló gázokat vagy gőzöket vezettek be és ezt követőieg impregnálást létesítettek, mimellett a gáz- vagy gőznyomás megszüntetése által a bevezetett folyadék fölöslege a fából eltávolíttatott. Ügy is jártak el, hogy a bevezetett impregnálószernek egy meghatározott mennyiségét utólag bevezetett gázok vagy hasonlók útján elosztották. Míg a takarékeljárásoknak az az előnyük, hogy csekély folyadékmennyiséggel elegendő impregnálást és ezáltal a romboló organizmusokkal szemben elegendő védelmet biztosítanak* addig azok hátránya egyrészt, hogy különös berendezést igényelnek, másrészt az, hogy ezen takarékeljárások legtökéletesebbikénél, nevezetesen a Rüpingféle eljárásnál az olajnak a fában való egyenletes elosztásánál a fába mindenekelőtt bevezetett nyomólevegő akadályt képez, mely a teljes impregnálási eljárásnál nem áll fenn. Hogy a takarékeljárások célját csekély telitőanyagmenynyiséggel való impregnálást el lehessen érni, megkísérelték olajok vagy hasonlók emulzióit is a fába bevezetni (lásd a 117263., 117565., 139441. és 151020. számú német szabadalmi leírásokat.) Emellett azonban kitűnt, hogy a különböző emulgálósizerekkel kapott emulziók kevéssé tartósak úgy, hogy az olaj már az impregnálás alatt az emulgáló folyadéktól részben különválik, következésképen az emulziós telítés célját, t. i. olajban való egyidejű megtakarítás mellett teljesen egyenletes elosztás létesítését nem lehetett elérni. Kitűnt továbbá az is, hogy az emulziókban lévő olajesöppecskék nem voltak eléggé kicsinyek arra, hogy a fában lévő összekötőutakon át sejtről sejtre a fa belsejébe hatolhassanak. Ez a nehézség már puhafáknál is, mint erdei fenyőnél, különösen azonban a nehezen átitatható keményfák, például bükkfa impregnálásánál mutatkozott. Az olajrészecskék különösen nagv mértéklien ke
