76435. lajstromszámú szabadalom • Biztosító önműködő pisztolyokhoz
Megjelent 1820. évi április hó 29-én. MAGYAR KIRÁLYI WéM SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76435. szám. XIX/a. OSZTÁLY. Biztosítás önműködő pisztolyokhoz. ORTGIES HEINRICH HERMANN FEGYVERGYÁROS LÜTTICHBEN. A bejelentés napja 1917 juniti* hó 23-ik*. Elsőbbsége 1916 julias hó 3-ika. A találmány tárgya biztosítás önműködő pisztolyokhoz, melyet a tenyérnek az agy felé kifejtett nyomása old, úgy hogy a fegyver csak akkor süthető el, ha ezen célból szabályszerűen markoljuk meg kézzel. Ezen, az elcsattantórúdra működő biztosítás ezenkívül úgy van elrendezve, hogy az ütőrúgó hátsó ellentámaszául szolgál, úgy hogy még ha az ütőszög a feszítőnyugaszba van is beállítva, az ütörúgó laza és csak akkor feszíttetik meg, ha a fegyvert megmarkoljuk és a biztosítást oldjuk. Mivel az ütőszög addig míg a fegyver nyugalomban van, laza, a fegyver szándékolatlan elsülése teljes biztossággal meggátoltatik. A mellékelt rajz a találmány tárgyát példaképpen a závárzattokon hosszirányban vezetett záróiéval ellátott önműködő pisztolyon mutatja. 1. ábra a fegyver oldalnézete, részben metszete nyugalmi állapotban; 2. ábra az iitőszög megfeszített állapotban, laza ütőrúgó mellett; 3. ábra a megfeszített és föloldott fegyver; 4. és 5. ábra az iitőszög oldal- és végnézete; 6. és 7. ábra a biztosítóemelő és 8. ábra az elcsattantórúd. A fegyver maga tetszőleges ismert szerkezetű lehet. A biztosítás az agy hátsó fölületén a (b) csap körül forgatható (a) emelőből áll, amelynek (c) karja a (g) ütőszög (f) hornyába nyúlik föl, ha a (h) zároló a závárzattokon normális helyzetében áll. Ekkor az (i) ütőrúgó az (a) emelő (e) orrához támaszkodik. Ha a fegyver megfeszítése végett a zárolót hátrahúzzuk, úgy a (j) elcsattantórúd a (g) ütőszöggel jön kapcsolatba (2. ábra) míg az (i) ütőrúgó az (a) biztosítóemelőt hátra igyekszik nyomni. Az ütőrúgó feszültsége ekkor nem elegendő a töltény meggyújtására. Csupán ha a lövés céljából megragadjuk a fegyver agyát és az (a) emelőt előrenyomjuk, nyeri az ütőrúgó a kellő feszültséget, hogy az elcsattantáskor a töltény gyújtását előidézhesse. Hogy nevezetesen a folytonos lövéskor a lövész tenyerének ne kelljen állandó nyomást kifejtenie, az (a) biztosítóemelő (¿c) nyúlvánnyal van ellátva, mely az emelőt rögzíti, amint mellső állásába jutott, amelyben az utőrúgó teljesen meg van feszítve. A (k) nyúlványt az (a) emelőn fekvő rúgó hordja és az agy oldallapjának egy mélyedésébe ugrik. A nyúlvány gombbal van elWôMDAHIfiÀç.
