76345. lajstromszámú szabadalom • Hajókazán
Megjelent 11)20. évi ápril is h ó 29 -é n. MAGYAR KIRÁLYI ^^ SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76B45. szám " Ve/2. OSZTÁLY. Hajókasán. ROEDL-REDLICH WALTER MÉRNÖK PRAG-KAROLINENTHALBAN. A bejelentés napja 1916 március hó 18-ika. Elsőbbsége 1914 május hó 14-iko. Ennek a találmánynak tárgya meredek csövű kazán, amely különösen hajóüzemhez alkalmas. A kazán ismert módon négy fekvő kazánhengerből áll, melyeket négy csoport cső köt egymással össze. A két alsó kazánhenger mindegyikét a fölső kazánhengerek mindegyikével egy-egy csőcsoport úgy köti össze, hogy a kazánnál két külső és két egymást keresztező belső csőcsoport keletkezik. Az egymást keresztező belső csőcsoportok csövei oly közel vannak egymás mellé rendezve, hogy a mindenkori,, pl. a jobbról alulról balra fölfelé egy és ugyanazon tengelysíkban futó csövek az előttük vagy mögöttük balról alulról jobbra fölfelé futó csövekkel csaknem érintkeznek. A csöveknek egymástól való távolsága ilyenformán rendkívül csekély (pl. 5 mm.) és ennekfolytán a keresztezési pontokon lángosztók mellőzése mellett is képesek a füstgázokat kétoldalt elterelni. Hogy a csöveknek a kazántestekbe való behengerelési helyénél kellő húsvastagság maradjon, az egyes csoportok csövei a fölső kazán hosszirányában úgy vannak meghajlítva, hogy a párhuzamos elrendezés dacára a tulajdonképeni láng- és füstgáztéren belül megfelelő lyukközéptávolságú zegzugos osztást nyernek. Mellékelt rajzon a találmánybeli meredek -csövű kazán az 1. ábrán keresztmetszetben, a 2. ábrán kétféle hosszmetszetben van föltüntetve. A kazán két fölső (ol) és (o2) kazánhengerből és két alsó (ulj és (u2) kazánliengerből áll, melyeket az egymást keresztező belső (il) és (i2), valamint a külső (al) és (a2) csőcsoportok kötnek egymással össze. A két fölső kazánhengert célszerűen egy (c) átáramló cső, azonkívül a gőztereiket összekötő (d) cső kapcsolja egymással össze. Az (r) rostély a két alsó kazánhenger közt foglal helyet. A fölszálló füstgázokat a számukra áthatlan és a rostély fölött egymást keresztező csőcsoportok alkotta ketrec megosztja, az oldalt elhelyezett (k) túlhevítők és a külső (at) és (a2) csőcsoportok felé tereli, ahonnan a fölső kazánhengerek között a (h) füstsisakba jutnak. A táplálás a két fölső kazánba (s)-nél történik, ahol egy-egy (b) táplemez van beépítve. A hidegvíz a külső csőcsoportokon át az alsó kazánokba folyik, ezen az úton előmelegszik és az alsó kazánokban minden iszapját leülepíti, ahonnan az, az (o) lebocsátó nyílásokon ereszthető ki. Az alsó kazánokból
