75950. lajstromszámú szabadalom • Keresztfal feszes léghajókhoz

Megjelent 1920. évi február hó 27-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75950. szám. V/h. OSZTÁLYKeresztfal feszes léghajókhoz. LUFT-FAHRZEUG-GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1918 december hó 31-ike. Ha egy feszes léghajó testét több térre kell fölosztani, boltozott választófalakat építenek be. Erre vonatkozólag a rajzmélléklet 1., 2. és 3. ábrái szerinti megoldások ismeretesek. Az (a) (1. ábra) ós (b) (2. ábra) falak, gázáthatatlanok és egy zárt kamrát képeznek, amelybe természetesen, mint minden más gáztérbe is, egy (L) ballonettnek kell beépítve lennie. Hogy az (a), ill. (b) falák megtartsák boltozott alakjukat, a ' kamrában vagy magasabb (1. ábra) vagy alacsonyabb (2. ábra) nyomásnak kell uralkodnia, mint a szomszédos kamrákban. Az eddig ismeretes keresztfalaknak hátrányaik vannak, mert a kamarákban és ballonban tartandó különböző nyomások miatt az üzemet nagyon kényelmetlenné teszik és a ballonetnek a kamrában való alátámasztása is nagyon nehéz. Ha t. i. az 1. ábra szerinti ballonett megtellik levegővel, az (a) falak alakja nem maradhat meg változatlanul, hanem a 3. ábra szerinti alakot veszi föl. A fölsorolt hátrányok a jelen találmány alkalmazása által kiküszöbölhetők. A szabadalom tárgyát a 4—6. ábrák mutatják be vázlatosan, a 4. ábra egv olyan test keresztmetszete, amely a keresztfái által két részre van osztva; az 5. a 4. ábrában föltüntetett test (M, ,N) vonal szerinti keresztmetszete, a 6. ábra pedig ugyanezen metszet szemléltető rajza. Hogy a léghajótest önálló terekre oszthassék, (p) gázhatlan sík fölületű fal vízszintes (4. ábra) és egv-egV boltozott gázátható (s) fal építtetik be." Az (s) falak gázáthatóvá tételére nyílások építhetők beléjük. Az osztás által tehát két tér keletezett, az (A, B, C, D, E) és (D, E, F, G, H) terek, amelyek az 1., ill. 2. térrel állanak összeköttetésben. Az (A, B, C, D, E) és D, E, F, ö, H) terekbe különböző gázáthatlan merevítő falak vannak beépítve, amelyeknek célja, hogy az , (s) és (p) falakat egymással szemben és a (h) hüvellyel szemben úgy támasszák ki, hogy az (s) falak boltozatos alakjukat és a (p) fal sík fölületét megtartsák. A kihorgonyzást egy (z) szövethenger több (r) radikális és több (g) diagonális heveder alkotja. A hevederek szegélyei részben az (s) részben a (p) falakhoz, részben a (h) burokhoz vannak varrva., részben pedig egymással vannak összevarrva úgy, hogy egy összefüggő szöve-i