75761. lajstromszámú szabadalom • Légmegújító betét rétegesen elhelyezett lekötőanyagokkal légzőkészülékek számára

Megjelent 1920. évi január lió 1 "í-t-n. magyar szabadalmi hivatal-SZABADALMI LEÍRÁS 75701. Bzám. - XVm/b. OSZTÁLY Légmegnjító betét rétegesen elhelyezett l«köt« anyagokkal légz6kéezülékek ezámára. DRÁGERWERK, HEINR & BERNH. DRÁGER CÉG LÜBECKBEN. A bejelentés napja 1918 juuir hó 25-ike Elsőbbsége 1917 január hó 10-ike. A találmány tárgya légzőkészülékekhez való légmegújító betét rétegesen elhelyezett lekötőszerekkel (vegyszerekkel), melyek elsősorban a szénsavat, emellett azonban még a vízgőzt és a szerves savakat is lekötik. Kzen célra tudvalevőleg különösen maró alkáliákból álló rétegek alkalmasak. A száraz maró alkállák azonban a szénsavat csak igen renyhén veszik föl, miért is bizonyos víztartalommal kell azokat alkalmazni. Minél nagyobb azonban a víztartalmak, annál alacsonyabb hőmérséklet mellett olvad a végyszer, inidőn a kémiai reakció alkalmával fölmelegszik. A vegyszerek megolvadása azonban a betét hatását lerontja, mert a vegyszer hatásos föliilete csökken és így a levegőre gyakorolt megújító, illetve tisztítóhatása szenved. A vegyszer megolvadása még azon hátránnyal is jár,'hogy a vegyszerrétegek egyes szemei összetapadnak, miáltal a betét többé vagy kevésbbé eltömődik és a levegő átáramlását meggátolja. A betétből kifolyó megolvadt tömeg végül könnyen elszennyezheti a légzökészüléket. Ha a légző levegő a betéten állandóan ugyanazon irányban áramlik át, úgy a hőhatás a legalsóbb vegyszerrétegekre koncentrálódik, vagyis azokra, amelyek a betét légkiömlö végéhez legközelebb fekszenek. Kzen rétegek vegyszerei ezért legelőbb olvadnak meg, ha az összes rétegekben a vegyszerek olvadási pontja egyenlő és ha ezen olvadási pont egyáltalában eléretik. A találmány szerint az egyes vegyszerrétegek egyenletes igénybevételét és kihasználását, valamint a fenti hátrányok megszüntetését azzal érjük el, hogy a vegyszereket úgy választjuk meg és rendezzük e\, hogy a kilégző légáram irányában fokozatosan növekedő, vagy pedig a betétnek csupán a kilégzővégén magasabb olvadásponttal birnak. azáltal, hogy a vegyszerekhez egyéb, szénsavat megkötni képes, szilárd anyagokat, például marómeszet keverünk, vagy a vegyszerek víztartalmát megfelelően csökkentjük. Ily betétnél legelőbb a betét légbeömlővégének közelében fekvő vegyszerrétegek melegednek és csak azután a betét kiömlővégén fekvő rétegek, de ez utóbbiak jóval melegebbekké válnak, inint az elsők.- A melegedés ezen eloszlását a betét természetesen nem mutatja röviddel az üzem-