75746. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakminták előállítására

Megjelent 1920. évi január hó 12-én. # MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75746. szám. IX/e. OSZTÁLY. Eljárás alakminták előállítására. BLÜCHER JÁNOS MÉRNÖK ÉS VEGYÉSZ LEIPZIG-STÖTTERITZBEN ÉS KRAUSE ERNŐ IGAZGATÓ BERLIN-STEGL1TZBEN. A bejelentés napja 1917 szeptember hó 10-ike. Elsőbbsége 1916 szeptember hó 21-ike. A 72027. sz. szabadalomban (K—6940 alapszám) ismertetve van egy eljárat nyomófölületek lemintázására, amely azáltal van jellemezve, hogy a sajtolás folytán melegben plasztikussá váló poralakú masszát használunk a nyomófölület mintázására egy sajtolóformában, mimellett az említett szabadalomban különösen ki van emelve, hogy erre a célra azon poralakú reakciótermékeket használjuk, amelyek formaldehidnek fehérjeanyagokra, élesztőre, fehérjetartalmú hulladékanyagokra és máseffélékre való behatásánál keletkeznek. Föltalálok ezen eljárás további megmunkálásánál azt találták, hogy hasonló módon maga az alakminta (matrica) is elkészíthető, amennyiben az ilyen anyagokat elsősorban az eredeti negatívjának előállítására használjuk. Habár föltehető volt, hogy épen úgy, mint az alakminták, az eredetiek is lemintázhatók a föntemlített szabadalom eljárása szerint, másrészt azonban nem volt előre látható, hogy alkalmas munkaföltételek, vagy alkalmas összetétel megválasztása útján sikerülni fog, az ilyen módon lemintázott eredetieket, tehát a negatívokat, az eljáráshoz magához alakminták gyaránt használni, mert közel feküdt az a föltevés, hogy ebben az esetben az alakminták az említett szabadalom szerinti rnintázási eljárásnál meglágyulnak é-; egybeolvadnak, vagy legalább is kevésbbé élesek lesznek. Föltalálok már most azt találták, hogy a munkamenetnek alkalmas megválasztása és egyrészt a negatív és másrészt a pozitivlenyomat számára való nyersanyagoknak megfelelő választása útján sikerül a negatíveket olyan tulajdonságokkal megkapni, hogy alakminta gyanánt való alkalmazásuknál a fönti szabadalom szerinti mintázásnál, nem lágyulnak meg. Azok a módszerek, amelyek lehetővé teszik ilyen ellentálló anyagok készítését az alakminták számára, a következők: 1. Különbségek a sajtolónyomásban az eredeti mintázásánál, tehát az alakminta készítésénél és pedig akképen, hogy emellett nagyobb nyomással dolgozunk, mint az alakmintának a sajtolóformában való használatánál.' 2. Különbségek a hőmérsékletben, akképen; hógy az eredeti mintázásnál maga-