75730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mechanikai tüzelőberendezések működtetésére

Megjelent 1920. évi január liő 10-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75780. szám. II/C. OSZTÁLY. Eljárás mechanikai tüzelő berendezések működtetésére. FLACH ARTÚR MÉRNÖK, MŰSZAKI IGAZGATÓ RkCSBEN. A bejelentés napja 1919 március hó 11-ike. Elsőbbsége 1913 junius hó 5-ike. A gőzkazántelepekhez való mechanikai tüzelőberendezések hajtására elsősorban gőz előnyös, mert ezáltal a mindenkori üzemképesség és a kazánüzem függetlensége biztosítva van. Hogy eddig ezt az üzemnemet nem vezették elvileg be, az abban találja magyarázatát, hogy ehhez az üzemhez a mindenkor fejlesztett gőzmennyiségnek kb. 4—5%-ára volt szükség és így az üzemköltségek, az egyébfajta üzemeknél sziiségeltekkel szemben, mindenkor igen nagyok voltak. A jelen találmány célja ennek a hátránynál? megszüntetése és ,a találmány olyan eljárást ad meg, melynél a fáradt gőz közvetlenül értékesíttetik. A találmány szerint a tápláló- és hajtószerkezetekből (pl. a szenet előretolószerkezetből, vagy az alsó szelet, vagy a szívóhuzatot létesítő ventilátort hajtó gőzturbinából) eltávozó fáradt gőzt egy a kéménygázok áramába beiktatott gőztúlhevítőben mérsékelten megszárítjuk és azután léghevítőbe vezetjük, ahol az kondenzvízzé csapódik le azáltal, hogy ezt a léghevítőt a tűzhelyhez vezető úton körülöblítő égési levegő a gőzből származó meleget fölveszi és így előmelegítve jut be a tűzhelybe. Erősen elsalakosodó szén használatakor a fáradt gőz egy részét közvetlenül a tűzhelybe fuvatjuk be úgy, hogy az egyébkor összesűlő tüzelőanyagmaradványok folytonosan liűttetnek és így nem folyhatnak többé össze. A szén tulajdonságai szerint a fáradt gőzmennyiséget vagy külön használjuk az égési levegő előmelegítésére és a. salakképződés csökkentésére, vagy pedig egyidejűleg alkalmazzuk mindkét célra. Ez az eljárás tehát az égési levegőnek önmagában véve ismeretes fölmelegítésére kizárólag magát a tűzhely fáradt gőzét használja. Ezek ar fáradt gőzmennyiségek csak akkor állanak rendelkezésre, ha ténylegesen üzemben van a tűzhely, tehát ha egy idejűleg égési levegőre is van szükség. Ha a tűzhely erősebben való igénybevétele következik be, akkor több fáradt gőz is áll rendelkezésre. Minthogy egyidejűleg több égési levegőre is van ekkor szükség, ezért minden körülmény közt fennáll annak lehetősége, hogy a fáradt gőz különböző nagy melegmennyiségeit gazdaságosan vigyük át az égési levegőre. A fáradt gőz melegmennyiségek kihasználásának szabályozása tehát önműkö-