75673. lajstromszámú szabadalom • Mértéksorozat szögek mérésére és vizsgálására

Meg-jelent 1919. évi december lió 20-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75673. cjzárii. Vll/f. OSZTÁLY. Mértéksorozat szögek mérésére és vizsgálatára. JOHANSSON KÁROLY EDE IGAZGATÓ ESKILSTCNABAN. A bejelentés napja 1919 január hó 14-ike. Elsőbbsége 1918 január hó 30-ika. Finom méréshez bejelentő ezelőtt úgy­nevezett normál-végmérték-sorozatokat szerkesztett; ezek tudvalévőleg oly mó­don berendezett végmértékdarabokból állanak, hogy két vagy több darab össze­állításával bizonyos mérési körzeten belül tetemesen nagyobbszámú mértéket kap­hatunk, mint ahány a különböző végmér­tékdarabokkal egyébként lehetséges. Min­den mértékdarab emellett két pontosan egyenesre csiszolt és egymással pontosan párhuzamos fölülettel van ellátva, mi mel­lett az ezen két fölület közötti függélyes távolság az a mérték, melyet a szóban­forgó mértékdarab ábrázol. Ezen végmér­téksorozatok nagy célszerűsége, valamint nagy pontossági fokuk folytán mind na­gyobb alkalmazást találtak a gépiparban. A jelen találmány már most a szögek mérésére és vizsgálatára alkalmas mér­téksorozatra vonatkozik és célja, hogy ilyfajta méréshez, illetve vizsgálathoz több összerakható illesztési darabból álló rendszert alkalmazhassunk. A találmány lényege, hogy minden egyes illesztési darab legalább két ponto­san sík fölülettel van ellátva, mely fölületek bizonyos szöget zárnak be egymással, ahol is ez a szög a sorozat különböző illesztési darabjainál különböző nagyságú. Ezáltal lehetővé válik, hogy két vagy több illesz­tési darabnak különböző összeállításban való összerakásával nagyobbszámú, kü­lönböző szögmértéket kapjunk. Rendsze­res összeállítás lehetővétételére a mérték­sorozat illesztési darabjait emellett cél­szerűen több különböző szériában rendez­hetjük el, ahol is a különbség egy és ugyanazon széria illesztési darabjainak szögei között ^mindig egyenlő, a külön­böző szériákban ellenben különböző nagy. Egy szériában a szögek közötti különbség például (ll ) egy másodikban p^dig (1°) lehet, stb. Az illesztési darabok akár két, akár több sík fölülettel vannak ellátva és így egy vagy több szögmértéket alkotnak és vagy olyanok, hogy csupán két, vagy pedig olyanok, hogy több illesztési dara­bot rakunk össze a szükséges szögmér terí elérésére. A mellékelt rajz példaképpen a talál­mány több foganatosítási alakját tünteti föl. 4 ' Az 1—6. ábrák valamely szögmérték­sorozat több különböző illesztési darab­ját szemléltetik, melynél minden egyes il­lesztési darab csupán egy szögmértéket alkot..

Next

/
Oldalképek
Tartalom