75666. lajstromszámú szabadalom • Összetett mérőrendszeres távolságmérő

Meg-jelent 1919. évi december lió 20-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75666. szám. t; VH/f OSZTÁLY •»»i í—n

rí

v"

'

i i

ui

íii

íi

riii

n^t"t

ii

i'

o ii

íi

.r

i iii i. i • n r Összetett mérőrendszeres távolságmérő. OPTISCHE ANSTALT C. P. GOERZ AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLIN-ERIEDENAUBAN. A bejelentés napja 1918 julius hó 5-ike. Elsőbbsége 1917 november hó 6 ika. Távolságmérőknél, különösen alapvonal-távolságmérőknél, melyeknél a távolság mérése azon szög meghatározásán alapszik, melyet a céltól a műszer két alapvonalvégéhez haladó fénysugárnyaláb egymás között bezár, a leolvasás pontossága a mérőterjedelem különböző szakaszaiban különböző szokott lenni, megfelelően ama fénykörülménynek, hogy nagy távolságnál egy meghatározott távolsági köznek (szakasznak) a parallaxszög kisebb változása felel meg, mint kis távolságnál. A növekedő távolsággal csökkenő leolvasási pontosság a műszer niérőterjedelmét a körülményekhez képest korlátozza. Jelen találmány célja a mérőterjedelem ezen korlátozását, illetve a műszer leolvasási pontosságát a célok nagy távolságánál megjavítani és ezt a célt összetett mérőrendszerek alkalmazásával azáltal éri el, hogy az összetett mérőrendszerek (leginkább mérőékek), melyek a műszer két belépési-nyílásából jövő képrészeket összhangzásba (koincidenciába) hozzák, egyenértékű mérőrendszerek gyanánt, vagyis úgy képeztetnek ki, hogy mindegyik rendszer a maga részéről működő helyzetében folytatólagos képeltolást képes előidézni. Ha a műszer összetett mérőrendszere, például két hosszirányban eltolható mérőékből áll, akkor a két mérőéknek időrendben egymásután következő kapcsolása által a távolságmérő egy hosszirányban eltolható beosztásával elérhetjük, hogy az egyik mérőék rögzítésénél és a beosztással együtt mozgó másik mérőékkel a műszer mérőterjedelmiének egy bizonyos szakasza uralható, amidőn növekedő távolsággal egy meghatározott távolsági szakasznak megfelelő skálahossz egy bizonyos pontig csökken. Ha ugyanazon mérőék tovamozgatásával nagyobb távolságokat akarnánk mérni, akkor a skálaköz, mely egy meghatározott távolságkülönbségnek megfelel, mindinkább kisebb és kisebb lenne, aminek elégtelen leolvasási pontosság lenne a következménye. Ezt azáltal gátolhatjuk meg, hogy a közeli távolságok számára alkalmazott mérőéket a skálától lekapcsoljuk és a második, most a skálával összekapcsolt márőékkel helyettesítjük, miáltal az ékszög nagysága szerint elérhetjük, hogy egy