75558. lajstromszámú szabadalom • Fűtőberendezés
Megjelent 1919. évi december hó 6-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75558. szám. II h. OSZTÁLY. Fűtőberendezés. RUSS OTTO LAKATOSMÜHELY-TULAJDONOS MAHRISCH-OSTRAUBAN. A bejelentés napja 1919 február hó 28-ika. A jelen' találmány heviségek fűtésére szolgáló berendezésre vonatkozik és célja egyrészt, hogy helyiségeknek vaskályhák segítségével való fölmelegítését egyenletessé tegye, másrészt, hogy ezt a fölmelegítést lehetőleg csekély mennyiségű ásványi tüzelőanyaggal végezze. A most használatos vaskályhák a helyiséget ugyan gyorsan fölmelegítik, azonban tüzelőanyagfogyasztásuk aránylag igen nagy és a melegük nem tartós. A találmány szerinti fűtőberendezésnélküli kályha működési' módja tudvalevőleg a következő: Álló vascső aJsó részében elhelyezett rostélyon égetik el a tüzelőanyagot (szenet) ; a füstgázok a vascső fölső részén át a kürtőbe távoznak. Ezen kályhák sugárzása nagyon vehemens és ezért kényelmetlen, a kályhafalazatok gyakran izzók lesznek. Főhátrányuk azonban az, hogy hatásfokuk rossz, vagyis csekély, mert a forró füstgázoknak legnagyobb része elliasználatlanul távozik a kürtőn át. Ezért a tüzelőanyagok teljes elégetéséből kiadódó fűtőértéket még egyetlenegy, eddigelé ismert* telepen sem tudták kihasználni, mert lehetetlen a bevezetett égési levegőt úgy elosztani, liogv a levegőben foglalt oxvgén teljesen leköttessék. A szabaddá váló melegnek nagy részét tehát a légfölösleg fölmelegítésére keli. fölhasználni. Ez a melegmennyiség' azonban kihasználatlanul megy veszendőbe a küllőn át, ami gazdaságilag azt jelenti, hogy tetemes szénmennyiség elpazarlódik. A találmány tárgyát alkotó fűtőberendezés föladata már most, hogy 1. ezen kihasználatlan meleget a helyiség fölmelegítésére hasznosítsa és hogy 2. a kályha egész kisugárzását egyenletesebbé és tartósabbá tegye, úgy hogy a tüzelőanyag jobban kihasználtassék és fogyasztása minimumra csökkentessék. A rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra a fűtőberendezés összelrendezését, a 2. ábra a kaloriferen át vett hosszmetszet, a 3. ábra a gázvezetőlemezek elrendezését szemléltető különböző keresztmetszeteket mutat. A (C) kalorifer (1. ábra) lényegében
