75514. lajstromszámú szabadalom • Cserzési eljárás, cserzőanyagok és eljárás előállításukra és megjavításukra
Megjelent 1919. évi november hó 25-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEIBÁS 75514. szám. XI/a. OSZTÁLY.' Cserzési eljárás, cserzőanyagok és eljárás ezek előállítására és megjavítására. GERB- UND FARBSTOFFWERKE H RENNER & C° A.-G. HAMBURGBAN. A bejelentés napja 1915 augusztus hó 12-ite. Elsőbbsége 1915 julius hó 7-ike. A mesterséges cserzőanyagok, melyek *zénh idrogénekből vagy fenolokból vagy hasonló anyagokból vagy ezek keverékeiből állíttatunk elő szulfonálás és kondenzálás által, valamennyien ritka, lapos, színtelen bőrt adnak. A jelen találmány már most azon a megismerésen alapszik, hogy egész általánosságba n oly anyagoknak erős oxidálása által, melyek föltűnően hasonlítanak természetes növényi cserzőanyagokhoz, sokkal jobb cserzőanyagok keletkeznek. A keletkező cserzőanyagok tehát az említett kiindulási anyagok szulfonálásának, kondenzálásának és oxidálásának termékei, ahol is különösen a szulfonálásnak és a kondenzálásnak mérve tág határok között váltakozhatik. A cserzőanyagok oldatai határozott színnel bírnak és pedig a világossárga egészen a vörösesbarna színig úgy, mint a növényi cserzőanyagoknak oldatai. A termékek továbbá nehezebben oldhatók, mint a kiindulási anyagok és oly bőrt adnak, mely igen tömör és oly sárga és vöröses színű, mintha növényi cserzőanyagokkal volna cserezve. Az ekként keletkező anyagok közül egyesek nem oldódnak vízben, más, vízben oldható anyagokkal keverve azonban oldhatókká válnak, amint ez., 11.721/1915. iktató sz. alatt beadott szabadalmi bejelentésünkben le van írva. A különböző cserzőanyagoknak ily oldatai tehát savakkal szemben ugyanúgy viselkednek, azaz sav adagolásánál a cserzőanyagnak majdnem egész mennyisége csapódik ki. Gyakorlatilag éppen az ily keverékek fognak nagy mértékben szerepelni, mivel az oxidált, nehezen oldható cserzőanyagok még mindig jobbak, mint a vízben közvetlenül oldódó cserzőanyagok. Ha kiindulási anyagok gyanánt fenolszul fosavakat alkalmazunk, akkor a vasklorid már nem fog kék színezést adni, hanem egyátalán nem fog színváltozást előidézni. Ugyanez áll a vasklorid-reakcióra is, ha más kiindulási anyagokat alkalmazunk. Valószínű, hogy fenolszulfosavnak alkalmazásánál az oxidálás következtében a fenolcsoport kinoncsoporttá alakult át, ami akkor is bekövetkezhetik, ha kiindulási anyagok gyanánt szénhidrogéneket használunk. Kinonról ismeretes, hogy az gyenge cserzőanyag. Oxidáló anyag gyanánt igen sok anya nyomdámmá'*
