75480. lajstromszámú szabadalom • Berendezés levegőnek szárítására

249 Megjelent 1919. évi november hó 25-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75480. szám. IV/a. OSZTÁLY. Berendezés levegőnek szárítására. DR OTTO ZIMMERMANN, SPEZIALFABRIK FÜR ROHRENAPPARATE CÉG LUDWIGSHAFENBEN. A bejelentés napja 1918 április hó 12-ike. Elsöbbiége 1917 május hó 21-ike. Közepes hőmérsékletű levegőt, mint amilyent szárítási célokra használunk, vagy megfelelően nagy fölületeknek köz­vetítésével hőátadás vagy közvetett föl­melegítés vagy levegőnek égési gázokkal való keverése révén lehet előállítani. A jelen találmányt képező, levegőnek szárítására szolgáló berendezéssel már most az utóbb említett módon lehet leve­gőt szárítani. Ezen célra mostanában rendszerint falazott kokszkemencéket al­kalmaznak; vannak azonban használat­ban, különösen szárító vándorberendezé­seknél vasból készült, berendezések is, melyek kovácsolt vasból készült fűtőkam­rából állanak, mely egy, szintén kovácsolt vasból készült a légköpenyt alkotó tokba szilárdan be van építve. A fűtőkamra és az ezt körülvevő tok közé áramlik be az adaléklevegő, mely előmelegítése után, a kemencének végén a forró égési gázokkal keveredik. Ezen ke­verék képezi a szárított levegőt, melynek hőmérséklete a keverési aránnyal szabá­lyozható. A szárított levegőt egy exhausxtor szívja ki a berendezésből és mérsékelt nyomással a szárítóberendezés fenéklapja alá nyomja. Mindaddig, míg az exhausz­tor működésben van, a beépített fűtő­kamra erélyesen hűttetik. Ha azonban az exhausztor teljes tüzelés mellett üzemen kívül helyeztetik (pl. a hajtóerő megszű­nésénél árammegszakításnál, ha a hajtó­erőt elektromotor szolgáltatja), akkor a fűtőkamrának pléhfalazata túlhevítés ál­tal könnyen megsérül, a korlátozott mé­retű fűtőkamrát pedig alig lehet kifa­lazni. Ezen nehézmények, különösen a vasle­mezeknek ezidő szerinti nagy hiánya, ve­zettek a jelen találmányt képező berende­zésnek létesítésére, mely az eddig ismert hasonló berendezésektől a fűtőkamrának ki- és betolhatása és födemének áttört volta által tűnik ki. A mellékelt rajzban a találmányt ké­pező berendezés példaképen egy foganato­sítási alakban van föltüntetve. Az 1. ábra a berendezésnek oldalnézete. A 2. ábra függélyes metszete. A 3. ábra vízszintes metszete. A 4. ábra harántmetszete. Az T. ábra elölnézete. A 6. ábra fölülnézete. (1) a ki- és betolható fűtőkamra (1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom