75381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ércek és hasonlók szulfátozására
Megjelent 1919. évi november hó 11-én. j MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75381. szám. XH/d. OSZTÁLY. Eljárás ércek és hasonlók szulfátozására. m AARTS JACOBUS GERARDUS GYÁROS ÉS AARTS CHRISTIANUS JOSEPHUS GODEFRIDUS MÉRNÖK DONGENBEN. A bejelentés napja 1918 szeptember hó 20-ika. Elsőbbsége 1917 október hó 10-ike. Az ércek, fémszulfidok stb. szulfátozása különböző célok elérése végett jelentős, mint pl. szulfátoknak közvetlenül ércekből, szulfidokból, stb. való előállítására (pl. ZnS04 -nek Zns-ből); fémnek, pl. réznek vagy cinknek silány ércből való kivonására; valamely érc különböző alkatrészeinek, pl. réznek, cinknek, nikkelnek és ezüstnek ólomtól és vastól való elválasztására; valamely maradék, pl. lepörkölt kénkovand cinktartalmának koncentrációjára, stb. A leggyakoribban vizsgált feladat a ZnS-nek szulfátozása szulfáttá. A szulfidnak közvetlen oxidálása gyakorlatilag lehetetlen volt s ezért-a gáztisztító eljárásnál a cinkszulfát regenerálását Feld szerint közvetve H2 S04 -en keresztül végzik, noha ismeretes, hogy bizonyos körülmények között a ZnS-et oxidációval szulfáttá alakíthatjuk. Iparilag is készítettek már ZnS-ből szulfátot a Harz-hegvség rammeisbergi elegyes cink-ólomérceinek ú. n. halompörkölésénél. Az elégés ilyenkor a nagy halmokban lassan, alacsony hőfokon, külső hevítés nélkül megy végbe, s kb. egy évig tart, amíg a cink fele szulfáttá alakult, melyet azután kilúgoznak. Az ilyen eljárás természetesen ércek gyors feldolgozására vagy regenerálására nem alkalmas, de bizonyítja, hogy a §zulfátozó pörkölés egyik föltétele az alacsony hőmérsék. Azt mindenesetre nem tudták, hogy ez az egyetlen feltétel-e, vagy hogy a szulfátozán csakis alacsony hőinérséknél lehetséges. A remmelsbergi' fenti érceken kívül ugyancsak cink- és ólomszulfid el nem különíthető elegvéből állnak a Broken-Hill-i ércek is. Különösen ez utóbbi ércek elkülönítő földolgozását már gyakran próbálták meg oly céllal, hogy az egyik alkatrészt kilúgozható alakba hozzák. A szulfátozó pörkölés lenne erre utalva (Zeitschrift f. Elektrochemie, 1895, Seite 277). A halompörkölés hosszadalmas lévén, gyorsabb, pörkölőkemencében foganatosítható eljárást próbáltak, de mindeddig eredmény nélkül. Igen terjedelmesek. Hoffmann tanár -nakk a cinkszulfid pörkölésére vonatkozó kutatásai (Trans. A mer. Tnst. Mining Engineers, 35 1904, 811—857), melyeknek eredménye azonban nem biztató; 650° alatt a pörkölés gyakorlatilag haszna-, vehetetlen lassúsággal megy végbe, magasabb hőfokon pedig a cinknek legfel-
