75350. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozgófényképvetítő készülékeknél mozdulatlan ábrázolások vetítésére
Megjelent 1919. évi október hó 25-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75350. szám, IX/h. OSZTÁLY. Berendezés mozgófényképvetítő készülékeknél mozdulatlan ábrázolások vetítésére. KLIMCZYKOWSKI MIECZYSLAW WITOLD MŰSZAKI TISZTVISELŐ BÉCSBEN ÉS TIRMANN HUGÓ GYÁRIGAZGATÓ MELK/M PIELACHBAN. A bejelentés napja 1918 szeptember hó 26-ika. Elsőbbsége 1918 julius hó 9-ike. Ismeretes, hogy mozgófényképes ábrázolások nagyon gyakran írásos magyarázatokkal vagy közleményekkel vannak megszakítva ós hasonlóképen szokásos az előadás kezdetén az előadandó darab címét, a szereplő egyének nevét és máseffélét, továbbá előadás közben a darab egyes fölvonásait is külön fölíratok útján vetítési képek segélyével -szemlél -hetővé tenni. Hogy a filmszalag egyenletes lefutását ne kelljen megszakítani, szükséges volt, hogy ezen mozdulatlan tárgyakat is, tehát különösen az írásbeli ábrázolásokat kinematografikus úton vegyék föl. Ezen célra, ha azt akarták, hogy a vetítés kellő hosszú ideig látható legyen, nagyon sok egymásután következő egyes képre-van szükség, amelyeket a tulajdonképeni mozgófényképes filmszalagba iktattak. Ennek, amint az könnyen belátható, mindenekelőtt az a nagy hátránya, hogy ezen írásos közlemények stb. nagyon sok filmanyagot szükségeinek, ami ilyen mozdulatlan tárgyak szemléltetésénél optikai szempontból tulajdonképen nem is szükséges, minthogy vetítés céljából csupán egy mozdulatlan kép nemcsak hogy elégséges volna, hanem sokkal jobban felelne meg, mert írásjelekből álló mozdulatlan vetítési kép természetesen jobban olvasható, mint a kinematografikus úton vetített kép. Mozdulatlan tárgyak, mint például írásos közlemények stb., kinematografikus vetítésétől csak ott tértek el; ahol ezeket az írásos közleményeket más nyelven kellett a közönséggel közölni, mint ahogy azok az eredeti fölvételen voltak. Ilyen esetekben a filmszalagon az idegen nyelvű föliratokat tartalmazó részeket eltakarták és a lefordított szöveggel ellátott képeket oldalt elrendezett második vetítőkészülékkel a kellő időpontban vetítették a vetítési fölületre. Erre a célra természetesen egyszerű mozdulatlan képeket használhatták a vetítéshez. A filmanyagban azonban megtakarítást nem értek el, mert az eredeti filmszalag a fölírásokat kinematografikus fölvételben tartalmazta ós csupán az említett helyeket a film rendes mozgása alatt eltakarták.. A találmány tárgya már most olyan
