75289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémbevonatok előállítására a fecskendezési eljárás szerint

Megjelent 1919. évi október lió 20-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75289. szám. XVI e. OSZTÁLY. Eljárás íémbevonatok előállítására a fecskendezési eljárás szerint. „metallatom" g. m. b. h. cég berlin-tempelhofban. A bejelentés napja 1918 augusztus hó 31-ike. Elsőbbsége 1917. december hó 13-ika. A jelen találmány szerint folyós, fino- i man szétporlasztott fémnek a munkadarabra való fecskendezése által létesített íémbevonatok előállítására, úgy járunk el, hogy a fémnek cseppfolyósításakor és elporiasztásakor fölszabaduló fémgőzöket és fémpárákat arra kényszerítjük, hogy a munkadarab metallizáláisii munkájában részevegyenek, úgy hogy a munkadarabnak fémmel való bevonását támogatják. Eddigelé azt a körülményt, hogy a fémnek ráfecskendezése közben ide-oda örvénylő, a munkadarabról visszapattanó fémpor mellett, tetemes mennyiségű fémgőzök és fémpárák képződnek, csak annyiban vették figyelembe, hogy ezt a terhet kisérő jelenségnek és nem kívánatos fém veszteségnek tekintett folyamatot csökkenteni, vagy a fémpornak és fémgőzöknek azonnali leszívatása és elvezetése által legalább is a kezelőmunkást ezen por és gőz belélegzésétől megvédjék. Ha a fecskendezendő anyagot a fecskendezendő készülékbe pld. drót vagy rúd alakjában vezetjük be és pld. durranógázláng által a munka tovahaladása mértékében megolvasztjuk, akkor a láng-i nak valamennyi fémnek olvadási fokát tetemesen fölülmúló hőmérsékleten természetesen tetemes mennyiségű fémgőzök keletkeznek. Ezen gőzök ugyan a nyomóközeggel egyidejűleg és a

megolvadt fémrészecskékkel egyidejűleg röpíttetnek a munkadarab felé, de arról újból visszapattannak és az expandáló nyomóközeg által a munkadarabot körülvevő légtérbe hajtatnak, melyben az erős lehűléskor gyorsan kondenzálnak és finom fémhártya alakjában a légteret körülvevő fölületekre és a benne elhelyezett testekre lecsapódnak. De a fúvókéból már eltávozott a nyomóközeg által a munkadarab felé röpített és onnan részben visszapattanó, folyós, finom fémrészecskékből is képződnek fémpárák, főleg az alacsonyabb olvadási ponttal bíró fémekből, pld. cinkből, ónból, ólomból, alumíniumból stb. A fémgőzök módjára ezek sem csapódnak le teljesen a munkadarabra, hanem a fecskendező térnek természetszerűen hidegebb, a munkadarabot nagyobb vagy kisebb közök meghagyásával körülvevő fölületeire és ily módon haszontalanul elvesznek. Ennek a hátránynak kiküszöbölését