75239. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsézett klorát robbantószerek előállítására

Megjelent 1919. éri december hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75289. szám. XIX/g. OSZTÁLY. Kijárás szemcsézett klorátrobbantószerek előállítására. báró hans von schleinitz szolgálaton kívüli kapitány KRIEWALDBAN. A bejelentés napja 1907 szeptember hó 12-ike. Elsőbbsége 1902 augusztus hó 13-ika. A jelen találmány tárgya eljárás olyan szemcsézett, nedvesség- ós lökéssel szemben állandó robbantószerek előállítására, melyek valamely klorátból és egy nitrotestből, különösen nitrált gyantakeményítőkeverékből vagy v-nitroftálsavból állanak. Az eljárás célja közvetlenül a porított robbantószer-alkatrészekből egy szemcsézett termék előállítása, ami eddig nem volt lehetséges. A klorátrobbantószerek előállítására vonatkozó ismert eljárásoknál ugyanis a robbantószer-masszát először pépalakban, illetve mint kompakt masszát kapjuk, melyet előbb alkalmas módon szemcsézni kell (I. pl. a 19432. sz. német birodalmi szabadalmi leírást). A jelen eljárás szerint ezen hátrányt akképen kerüljük el, hogy a robbantószer-elegyből először benső, lehetőleg porai akii keveréket készítünk, ezt azután vékony rétegben kiterítjük és ez utóbbit (pl. porlasztók módjára berendezett, készülékkel) olyan oldószerrel, pl. alkohollal, éterrel vagy máseffélével meglocsoljuk, mely a nitrotestet oldja, de a klorátot nem oldja. Eközben a poralakú massza önmagától apró csomócskákká húzódik össze. Ha egyidejűleg a masszát könnyű mozgásban tartjuk, azaz azt pl. gyöngén keverjük, akkor a kicsi csomóeskák összeragadását vagy egyesülését megakadályozzuk és szárítás után szemcsézett masszát kapunk. A jelen találmány foganatosításánál a nitroftálsavak közül csak a v-nitroftálsav használható, mely hideg vízben alig oldódik, míg pl. alkoholban (etil- és metilalkoholban) vagy éterben igen könnyen oldódik, mely oldószerekben az oxigénhordozó g}'anánt szolgáló klorát elegendőképen oldhatatlan. Nitrotest gyanánt különösen alkalmas finoman aprított nitrált gyantakeményítőkeverék. Ezt igen kényelmesen előállíthatjuk a következő módon: Lisztfinomságra porított gyantát bensőleg keverünk gabonakeményítővel és ezt a maszszát azután kénsav alkalmazása nélkül salétromsavval nitráljuk. A nitrálás igen nyugodtan megy végbe és sárga, egészen narancssárga színű, a savon úszó likacsos lepény keletkezik. A vízzel kimosott masszát szárítás után finoman porítjuk, mire azután azt a kloráttal bensőleg keverhetjük. A klorát és a nitrotest közötti mennyiségi arány tág határok között változtatható. Jó eredményeket értünk el olyan keverékkel, mely egy súlyrész nitrotestből és 2—4 rész klorátból áll. Ezen benső lisztfinomságú keveréket egy