75137. lajstromszámú szabadalom • Gyújtóbeállítóberendezés két egymással szemben elforgatható beállítórésszel

Megjelent 1919. évi szeptember üó 27-én MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEIRÁF 75137. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Gyújtóbeállító berendezés két egymással szemben elforgatható beállítórésszel, SCHWARTZ VILMOS MÉRNÖK ÉS W1LCK ULHIK MÉRNÖK ESSENBEN. A bejelentés napja 1908 április hó 2á-ike. Találmányunk tárgya gyújtóbeállító berendezésekre vonatkozik, melyeknek két, egymással szemben elforgatható beállítórészük van, melyek közül az egyik a gyújtó beállítható részével, a másik pedig a gyújtó mozdulatlan részével (pl. a gyújtótányérral) kapcsolódik. Az ismert ilynemű gyújtóbeállító berendezéseknél a beállítható gyújtórész és a hozzátartozó beállítórész között a kapqsolat akkor szűnik meg, mikor a gyújtót a beállitóberendezésből kiemeljük. Eme körülmény következtében a gyújtó beállítása könnyen pontatlanná válhatik, főleg oly gyújtóbeállító berendezéseknél, (gyújtóbeállító gépeknél), melyeknél a beállítás közben a fix gyújtórészszel és ezért a lövedékkel kapcsolt beállítórész forgásnak indul. Ha ugyanis ez a rész aránylag nagy szögsebességgel forog, a lövedék a beállítás megtörténte után nagy mozgásmennyisége miatt a beállítandó gyújtórészhez viszonyítva tovább forogni törekszik. A lövedék ily forgása még akkor is fölléphet, mikor a gyújtó mozdulatlan része és a megfelelő beállítórész között a kapcsolat mindkét irány felé hatásos. Ekkor ugyanis a lövedék először is* a megfelelő beállítórésszel együtt a szabályszerű végállásán túl annyival forog tovább, amennyire csak a hajtómű elkerülnetlen holt mozgása miatt tovább foroghat, mikor pedig ezek a holt mozgások befejeződtek, lökés lép föl, mely a mozdulatlan gyújtórész és az ehhez tartozó beállítórész között a kapcsolatot meglazítja úgy, hogy a lövedék a mozdulatlan gyújtórésszel együtt a beállítórésztől függetlenül még egy kis szöggel tovább foroghát. Ily módon a gyújtó beállításában meg nem engedhető hibák léphetnek föl. Ezek a hibák különösen nagyok fognak lenni, ha a beállítóberendezés mozgató szerkezetében töréseket is előidéző jelzett lökések elkerülésére a mozdulatlan gyújíórész és a megfelelő beállítórész között a kapcsolatot akként képezzük ki, hogy az csakis az egyik irányban működjék. Ebben az esetben a lövedék az állítótesttől teljesen függetlenül mozoghat tovább. Hibák léphetnek föl továbbá az eddig ismert beállítóberendezéseknél a beállításban annak következtében is, hogy a lövedéket a beállítóberendezésből való kivételénél elforgatjuk. Ebben az esetben a lövedék esetleg a beállítható gyújtórészhez viszonyítva is elfordulhat. Találmányunk célja oly gyújtóbeállítóberendezés létesítése, melynél ezek a hátrányok föl nem lépnek.