75043. lajstromszámú szabadalom • Kaparó-gyűrű az olajnak hengerekből, dugattyúrudakról hasonlólról való lekaparására
Megjelent 1919. évi szeptember bó 5-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75043. szám. Ve/l. OSZTÁLY. Kaparó-gyfirű az olajnak hengerekről, dugattyúrudakról s hasonlókról való lekaparására. BLACHE HANS HENRIK GÉPÉSZMÉRNÖK KOPENHÁGÁBAN. A bejelentés napja 1918 augusztus hó 12-ike. Jelen találmány tárgya kaparógyűrű olajnak a hengerek belső fölületéről, dugattyúrudak külső fölületéről s hasonlókról való lekaparására. A találmány lényege abban áll, hogy a kaparóél a kaparógyűrü közepén vagy annak közelében van elrendezve. A legjobb hatást akkor érjük el, ha ez az él valamivel a gyűrű közepe fölött van elrendezve, mert ezen esetben a gyűrűnek a dugattyúhoz való elkerülhetetlen elfordulása csak azt fogja eredményezni, hogy a gyűrű még jobban kapar, mint különben. A kaparógyűrűk eddigi alakjai azt a hátrányt mutatták, hogy a gyűrűnek azon alkatrészhez való elfordulása, mely a gyűrűt fogva tartotta, azt eredményezte, hogy a kaparás rosszabbodott, mivel a gyűrű az elfordulás után nem feküdt éles széllel a fölülethez, melyről az olajat le kellett kaparni. Kitűnt ugyanis, hogy ha a gyűrű nem fekszik éles széllel a fölülethez, az olajréteg fölött elcsúszik, anélkül, hogy azt a fölületről lekaparná. A csatolt rajz részben az eddigi szerkezete, részben a találmány szerinti kaparógyűrű különféle kiviteli alakjait mutatja. Az 1. és 2. ábra az eddigi alakot mutatja. A 3. ábra a találmány szerint szerkesztett kaparógyűrű egy kiviteli alakja. A 4. ábra a kaparógyűrűnek dugattyúidon való alkalmazását tűnteti föl. Az 5. ábra a 4. ábra szerinti gyűrűt nagyobb léptékben mutatja. Az 1. és 2. ábrán föltűntetett eddigi alak azzal a hátránnyal járt, hogy a gyűrű, melynek egy henger belső (a) fölületét kellene lekaparnia, a (h) dugattyúban nem úgy helyezkedik el, mint azt az 1. ábra mutatja, melyben a (c) gyűrű fölött és alatt egyenlő (s) hézagok vannak föltüntetve, hanem úgy helyezkedik el, mint azt a 2. ábra mutatja, amennyiben a gyűrű, mely kívül a (d) fölületen le van ferdítve úgy, hogy csakis az (f) fölülettel fekszik a hengerhez, a hengernek az (f) fölületrc gyakorolt nyomása folytán úgy áll be, mint azt a 2. ábra mutatja. Ha a gyűrű úgy maradna állva, mint az az 1. ábrán föl van tűntetve, akkor a gyűrűnek élesen levágott (f) támasztóéle a hengerre fecskendezett olajat a dugattyú lefelémozgása közben lekaparná és a forgattyútokba vezetné, ellenben a 2. ábra szerinti helyzetben a gyűrű csakis a (g) tompa éllel fekszik az (a) hengerfölülethez úgy, hogy az (f) fö-
