75010. lajstromszámú szabadalom • Léggel hűtött zárt többszörös szikraköz elektromos rezgések létrehozására
0 . ,. «■' • < ■ . - ... 0 .... . ; . Megjelent 1919, évi augusztus hó 30-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75010. szám. VH/d. OSZTÁLY. Léggel hűtött, zárt többszörös szikraköz elektromos rezgések létrehozására. OTTO WERNER MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1918 májas hó 15-ike. Elsőbbsége 1916 szeptember hó 8-ika. Zárt. többszörös szikraközök hűtésére, amennyiben nagyobb energiamennyiségekről van szó, fujtatóval előidézett légáramot használnak. Az egyes elektródatestek körül futó, gyűrűalakú hűtőbordák ösmert elrendezése ezen célra azonban azért alkalmatlan, mert a légáram csupán a beömlési oldalon kerül biztos érintkezésbe a bordákkal, míg az ellentett oldalon a centrifugál erő hatására a bordákat kikerüli. Ezenkívül a hűtőhatást a hütöbordáknak az elektródalemezek közepétől való nagy távolsága nagy mértékben csökkenti. A nyitott szikraközöknél ismert azon hűtés, amelynél a levegő axiális csatornába fuvatik, amelyből radiális csatornák vezetnek az egyes lemezeken át, szintén nem alkalmas zárt szikraközök számára, mert különösen kifelé igen kedvezőtlen a viszony a hűtőföliilet és a hűtendő testek tömege között. A találmány szerint sokkal hatásosabb hűtést érünk el azáltal, hogy mindegyik elektródatest nagyobb számú keresztülmenő, lényegileg egymással párhuzamos, csatornával van ellátva, a hűtőlevegő átvezetésére. Vízhűtésnél már ismeretessé vált hűtőedény gyanánt kiképezett elektródalemezben sorosan kapcsolt, ugyanazon irányú szakaszokból képezett tekervényes vízcsatornát elrendezni. Léghűtés számára az ily elrendezés különösen alkalmatlan, mert szűk csatornán keresztül nem lehet a szükséges hűtőhatás előidézésére megkívánt levegőmennyiséget átvezetni. A mellékelt rajzban a találmány tárgyának három megoldási példája van föltüntetve. 1. ábra a találmány szerinti elektródatest axiális metszete a szomszédos elektródatestek törtrészeivel. 2. ábra egy kétrészű elektródatest hasonló ábrázolásban. 3. ábra az 1. és 2. ábrának megfelelő ker resztmetszet. 4. ábra az 5. ábra A—A vonala szerinti axiális metszetben föltüntetett más megoldás. 5. ábra a 4. ábra B—B vonala szerinti keresztmetszet. 6. ábra két szomszédos elektródalemez axiális metszete az 5. ábra C—C vonala szerint. Az 1. ábrában föl tüntetett szerkezet a szikraköz szokásos alakjából indul ki, melynek lényegileg köralakü lemezekből NVOMDAHISA'tf
