72947. lajstromszámú szabadalom • Műtérd-, illetve künyökizület
Mesrielent 1918. évi november hó 21 -én. MAGV. ^ KIR SZABADALMI ||||| HIVATA L SZABADALMI LEÍRÁS 72947. szám. VII/e. OSZTÁLY. Műtérd- ÜL könyökizület. LOTH MARTON GYÁROS UTRECHTBEN. A bejelentés napja 1917 augusztus hó 14-ike. Elsőbbsége 1917 május hó 12-ike. A természetes térd- és könyökizületek tudvalevőleg nem közönséges csuklós izületek, hanem a fölső és alsó kar-, ill. a comb•és a lábszárcsontok homlokföliiletei egymáson legördülnek és a gördülési fölillet olyan,1 hogy hajlításnál, ill. kinyújtásnál a lábszár, ill. kar megrövidül, ill. meghosszabbodik. 'Oly művégtagoknál, melyek egy-egy az alsó és fölső kart, ill. a lábszárat és combot körülfogó résszel birnak és melyek csukló útján vannak egymással összekötve, ezeknek következtében mindig az a hátrány mutatkozott, hogy hajlításnál és nyújtásnál a •csonknak hosszirányban el kellett mozdulnia az őt körülfogó hüvelyben, mert hiszen a művégtag megtartotta hosszúságát, míg a természetes lábszár a combhoz képest hosszirányban elmozdult. Ismeretesek ugyan már orthopaedikus térdnyújtószerkezetek számára való izületek, melyeknél görbe vonal mentén való vezetés folytán a természetes ízület mozgása anatomiailag helyesen utánoztatott. Művégtagok szerkesztésénél ezek az izületek azonban eddigelé nem voltak alkalmazhatók, mert •zerkezetük erre a eélra alkalmatlan, főleg azért, mert a csapok a vezetékekben könnyen elkoptak és eltörtek és azonkívül a súrlódás is túl nagy volt. A jelen találmány tárgya, mely egyformán alkalmazható műkarok és műlábak, valamint megmerevedett térd- és könyökizületek mozgathatóvá tételére szolgáló medico-mechánikai készülékeknél, ezeken a hátrányokon azáltal segít, hogy a két izületi rész összeköttetésére golyók szolgálnak, melyeknek egyik fele az egyik, másik fele a másik izületi részben van ágyazva. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. és 2. ábrák a találmány szerinti izület oldalnézetét szemléltetik a födél eltávolítása után két különböző helyzetben. A 3. ábra az 1. ábra keresztmetszete. A 4. ábra a természetes tórdizület működési módját szemlélteti, a találmány tárgyával való összehasonlítás lehetővé tétele céljából. Az (a) sin a fölső műkaron, ill. műeombon van megerősítve, míg a (b) sin az alsó karral, ill. a lábszárral van összekötve. Ez utóbbi a rajz szerinti foganatosítási alaknál villaszerűén van kiképezve, amennyiben (c) födő van ráerősítve (3. ábra), mely az 1. és 2. ábrán el van távolítva. Az (a) sin vagy az egyik, vagy mint a rajzban föltüntetett példa mutatja, mindkét oldalán (d) görbületi horonnyal bír, melynek alakja a természetes
