72751. lajstromszámú szabadalom • Újítások váltótárcsákon

Megjelent 1918. évi október hó 4-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 72751. szám. V/a/l. OSZTÁLYÚjítások váltótárcsákon. LUGOSSI IGNÁC BÁDOGOSMESTER BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1917 május hó 11-ike. / A találmány tárgya olyan váltótárcsa, melynek jellemzője, hogy összes részei forrasztás nélkül, kizárólag csákozás, hajlítás (sajtolás) és áíkarimázás (karcolás) útján Vannak kiképezve, illetve egymással összekötve. Eddig a váltótárcsákat oly módon készítették, hogy a lámpatok két homlokfalát és annak köpenyét egymással összeforrasztották. A homlokfalakból a szabványos nyíljelzéseket megadó nyílásokat csákozták ki és ezekhez a jelzőüvegek .vezetékeit hozzáforrasztották. Hasonló módon történt az oldalajtók és egyéb szerelvények kiképzése is. Ettől az előállítási eljárástól a jelenlegi forraszhiány miatt el kellett térni és oly gyártási módot kellett találni, mely a foriiasz alkalmazását mellőzhetővé teszi. Az egymással összekötendő részek nagy száma ős különösen az üvegvezetékeik létesítése a föladat megoldását megnehezítette. Mindazonáltal sikerült oly megoldást találná, mellyel a váltótárcsla az egyes alkatrészek számának csökkentése mellett minden foraaszitás nélkül egyszerű módon előlállítható. Természetes, hogy a találmány tárgyának nemcsak a jelenlegi forraszhiányna való tekintettel van jelentősége, hanem az ettől függetlenül is haladást jelent, amennyiben a forrasztás mellőzése következtében a részeik számának csökkentését és azok sokkal biztosabb összeköttetését teszi lehetővé. A mellékelt rajzon a találmány íárgyát képező javítást két szabványos kiképzésű váltótárcsán mutatjuk be. Az 1. ábrán az egyik foganatosítási alak az egyik homloklap eltávolítása, után nézetben, nyitott oldalajtóval, a 2.. ábrán pedig ugyanez a foganatosítási alak függőleges metszetben, eltávolított kürtövei látható. A 3. ábrán (az 1. ábra 3—3 voniala szerint vett metszet van föltüntetve. A 4. ábrán az ajtót az 1. és 5. ábra 4—4 vonala szerint vett metszetben, az 5. és 6. ábrán pedig a második foganatosítási alakot az 1. és 2. ábrához hasonló nézetben, illetve metszetben mutattuk be. A váltótárcsa teljesen szabványos kiképzésű, úgy hogy annak részletes ismertetése fölösleges. Lényeges csakis az egyes részeknek forrasztás nélkül, kizárólag csákozással, hajlítással (sajtolásr sjal) és átkarimázássial (korcolással) v'aló kiképzése és egyesítése. Az egyetlen segédeszköz, , amelyet ezen műveleteken kívül igénybe veszünk, a szögecselés.