72561. lajstromszámú szabadalom • Számlálóasztal

Megjelent 1918. évi augusztus hó 27-én. MAGY. KIK szabadalmi vs£§f hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 72561. szám, Vlf/o. OSZTÁLY. Számláló asztal. f KLAUSNER EMÁNUEL MÉRNÖK BÉCSBEN. A bejelentés napja 1917 augusztus hó 21-ike. Elsőbbsége 1917 március hó 29-ike. A jelen találmány tárgya számlálóasztal, mely azáltal van jellemezve, hogy a tárgyak megszámlálására szolgáló cellák fenekeit egy- vagy kétrészű, iecsappantható közös lemez alkotja és hogy ez utóbbi alatt elrendezett tartály elzárható elvételező nyíláshoz vezető rézsútos fenéklemezzel van ellátva. A Iberendezés további jellemzője abban áll, hogy a számlálásra szolgáló cellákon kívül egy elkülönített tartály fölött fekvő, további cella van elrendezve, melynek feneke a számláló-asztal lecsappantható fenéiklemezével kényszerkapcsolásszerüen van összekötve és mely arra van hivatva, hogy a számláló-asztal töltésiednek számát egy-egy tárgy behullásával megszámlálhassuk. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképem foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra részben a 2. ábra A—A vonala szerinti metszett előlnézetet szemléltet. A 2. ábra fölülnézet. A ' 3. és 4. ábrák a 2. ábra B—B és C—C vonala szerinti metszeteket szemléltetnek. Az 5. ábra részleges metszet az 1., illetve 3. ábra D—D vonala szerint. A 6. ábra részleges metszet az 5. ábra E—E, illetve a 2. ábra B—B vonalit szerint. Az (m) számlálólemez (3. ábra), mely az (a) szekrény födőjét alkotja, a tárgyak fölvételére szolgáló, fölül és alul nyitott (c) cellákat tartalmazza. Ezeknek a celláknak fenekét az (o) lemez alatt, még pedig ennek szemközt fekvő oldalain csuklósan megerősített két (N, n) lemez alkotja. Ezeket az egymás felé lengethető lemezeket fölső oldalukon nekifutó fölületekkel ellátott rugalmas (i) reteszötlök (6. ábra) és egy annak fölfékvési fölületét alkotó, az (a) födőlemez alsó fölületén vezetett (r) tolattyúk tartják a 3. ábrán föltüntetett megemelt helyzetben, melyben az (o) cellákat alul elzárják. Az (r) tolattyút az (x) húzórugó (5. ábra) tartja meg abban a helyzetbén, melyben az (i) ötlők teljes részein pihennek és (d) fogantyú segélyével az (x) rúgó hatása ellenében annyira kihúzható, amennyire ezt a lökethatárolást alkotó (f) vezető- és támaszíó-orsök megengedik. Ebbe a végállásba való átmenetnél az (r) tolattyú (o) kivágásai az (i) ötlők alá kerülnek és az (N, n)' fenéklemezeket a