70800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a glikokollnak szervetlen vegyületekből való elválasztására

Megjeleni 1917. évi április hó 12-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LET RAS 70800. 3BQ

M. IV/h/l. OSZTÁLY Eljárás a glikokollnak szervetlen vegyületektől való elválasztására. WEINBERG GUSZTÁV VEGYÉSZ BERLINBEN. A bejelentés napja 1916 joninB hó 27-ike. Elsőbbsége 1915 szeptember bó 21-ike. A találmány tárgya azon ismert eljárásra von^kozik, mely szerint a glikokollt monoklóffcicetsavból és ammóniából állítják elő. Ezt«. eljárásnál tudvalevőleg a cserebomlá$$ál keletkezd klórammoniumból az ammoflját alkáli- vagy földalkálihidroxidok hozzáadása által fölszabadítják úgy, hogy a reakciófolyadék glikokollon kívül még alkáli- vagy földalkálikloridot is tartalmaz. A vizes folyadékból a szabad glikokollt eddig csak igen körülményes kerülő utakon sikerült kitermelni. Ezen nehézségekre már a 141976. számú német szabadalom leírása utal, mely a tiszta glikokollnak a vizes reakciófolyadékból való kiválasztását kivi-, hetetlennek mondja, minthogy úgy a glikokoll. mint a vele együtt a folyadékban tartalmazott szervetlen sók is vízben oldhatók. Az .említett szabadalom leírása ezért a reakciófolyadéknak a glikokoll kiválasztása céljából az ammónia kiűzése után a beszáradásig való bepárologtatását és a glikokollnak a kapott száraz masszából glicerin segélyével történő kivonatolását ajánlja. Kitűnt már most, hogy a 141976. számú német szabadalmi leírásban kifejezésre juttatott eddigi fölfogással ellentétbe! isikerül » glikokollt a reakciófolyadékból közvetlenül és könnyen kiválasztani, ha a klórnátrium ismert, sajátos oldhatósági viszonyait hasznosítjuk. A klórnátrium ugyanis tudvalevőleg hideg vízben körülbelül ugyanoly könnyen oldódik, mint forró vízben, vagyis forró víz alig old belőle többet, mint, a hideg víz (100 rész víz 0° on 35 5 rész . és 100°-on 396 rész klórnátriumot old.) Ezzel szemben kitűnt, hogy a glikokoll melegben összehasonlíthatatlanul könnyebben oldódik, mint hidegben (100 rósz hideg víz 25 rész glikokollt old, míg forró vízben az oldhatóság úgyszólván korlátlannak mondható.) Ezeket tekintetbe véve sikerült .a klórnátriumnak és a glikokollnak a melegben és hidegben való különböző oldhatósági viszonyaira a glikokoll számára való kiválasztó eljárást alapítani. Ez eljárás értelmében elegendő, ha ammóniától megszabadítot reakciófolyadékot melegben erősen bepárologtatjuk, mire csakis a klórnátrium válik ki, míg a melegben könnyen oldható glikokoll az anyalúgban föloldva marad. Ha a lúgot lehűtjük, némi állvahagyás után a a glikokoll egyedül kristályosodik ki. Hogy a glikokollnak a klórnátriumtól való elválasztása ily módon sikerülni fi g, még a föntemlített oldhatósági viszonyok ismerete mellett sem volt minden további nélkül