70487. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acatyléngáz tárolására oldott állapotban

Megjelent 1917. évi február hó 17-éu. MAQY. SZABADALMI KIR. HIVATAL 70487. szám. IIlé. OSZTÁLY. Eljárás acetiléngáz tárolására oldott állapotban. WILKINSON GEORGE LOUIS MÉRNÖK M1DDLE-T0WNBAN (CONNECTICUT, É. A. E. Á.). A bejelentés napja-1914 jolius hó 6-ika. Elsőbbsége 1913 augtífeztua .hó 18-ika. A találmány acetiléngáznak oldott állapotban való tárolására vonatkozik és tárgyát az oldószer abszorbeálására szolgáló megfelelő anyag alkalmazása teszi. A találmány lényegének pontos megismertetése céljából azon nehézségeket és veszélyeket sorolom föl, amelyek a komprimált acetiléngáz íöloldásánál és raktározásánál föllépnek. A folyósított acetiléngáz rendkívül robbanékony és veszélyes anyag és a veszély nem küszöbölhető ki teljésen azáltal, hogy az acetiiéngázt valamely alkalmas oldószerben oldják és ez utóbbit foiyadék alakjában tárolják vagy raktározzák. Ezért eddigelé oly. módon járnak el, hogy az oldószert célszerűen' acélból készült tartálybán vágy más alkalmas edényben lévő, likacsos anyaggal abszorbeáltatják és azután a.gázt, az említett anyag likacsaiban lévő oldószerben, a kívánt nyomás alatt föloldják oly célból, hogy a gázt raktározásra és szállításra alkalmassá tegyék. Oldószer 'gyanánt főleg acetont használnak ; az oldószer abszorbeálására különféle anyagokat Ajánlottak és használtak már főleg alkálifömeket, faszenet, téglaport, cemént^t, florzsakövet, azbesztet, agyagot vagy két vagy több ilyen anyag keverékét. Mindazonáltal ezen anyagoknak is vannak hátrányai; ilyen-hátrány főképen az, hogy a gáz oldószerét maga az anyag nem abszorbeálja, hanem az csak ezen anyag likacsaiban, illetve részecskéi között lévő kis hézagokban foglaltatik. Ennek az a következménye, hogy az ezen anyagok valamelyikével megtöltött tartály egjrik vagy másik részében ~a gázt nyomás alatt tartalmazó oldószernek kisebb-nagyobb mennyisége folyós állapotban van. Ilyen körülmények között a tartály robbantó erejű ütés vagy a hőmérséklet hirtelen emelkedése folytán fölrobbanhat. Továbbá, minthogy a gázt az ezen anyagok részecskéi között lévő szük hézagokon nyomás alatt szorítják keresztül a tartály töltése közben- a .súrlódás folytán nagy mennyiségű hő fejlődik és ezért célszerű az ily módon töltött tartályokat a töltés befejezése után, vagy némely esetben töltés közben, mesterséges hűtésnek alávetni. Az említett, szilárd halmazállapotú anyagok, mint pl. a téglapor, cement ,és másefféle, föntemlített hátrányaihoz járul még azon sajátságuk is, hogy ezek a .tartályokban megkeményednek és midőn a töltő