66379. lajstromszámú szabadalom • Fék emelőgépek számára
Megjelent 15*15. évi február ho 9-én. . . MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 66379. szám. V/f. OSZTÁLY Fék emelőgépek számára. F. PIECHATZEK CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1914 február hó 16-ika. Jelen találmány tárgya emelőgépek számára való oly fék, melynél csak az emelési irányban forgatható fékhenger és egy pár fékpofa van alkalmazva, mely pofák a teher tengelyéuek toldata közvetítésével szoríthatók meg. . Az új találmány lényege abban áll, hogy a teher tengelyének toldata két, egymással szemben álló, lényegben egymással párhuzamosan fekvő fölületből áll, mely fölületeknek a két fékpofa görbe nyomását,^ teli fölületeivel való érintke^:! pontjai szemben fekszenek olykép, nogy a fékpofák megszorítása alkalmával az érintkezési fölületeken legördülés megy végbe és hogy az esetleg föllépő játéknál a reakciónyomá-Bok által a teher tengelyére kifejtett forgató nyomaték emelőkarja állandó marad azon célból, hogy a teher hatásával állandóan arányban maradó fékhatást érjünk el. A fék nagyobb terhek számára alkalmas. A fékrészek természetes elhasználódása következtében föllépő változásoknak a működési módra befolyása nincsen, miután az emelőkarok ezáltal nem változnak meg és ennélfogva a reakcióerők ugyanazon terhelés mellett állandóan arányban maradnak. Az egyes részek megfeszülése soha föl nem léphet. A mellékelt rajzok a találmány tárgyának két foganatosítási példáját tüntetik föl. Az 1. ábra az első foganatosítási példa metszetét, a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett metszetet tüntet föl, míg a 3. ábrán a második oldalnézete, a 4. ábrán pedig a 3. ábra C—D vonala mentén vett metszet látható. A teher tengelye (l)-el, azon hajtórész pedig, mely a terhet fölhúzza vagy ellenkező irányban való forgatás alkalmával a, terhet leereszti és ekkor pl. ismert módon húzólánc segítségével hajtatik meg, (2)-vel van jelölve. Az (1) tehertengely a (3, 4) helyeken oldalt lapos részekkel van ellátva (ezen fölületek esetleg kissé görbén is ki lehetnek képezve) és az (5) részen a (2) hajtóelemet hordja. A szokásos módon üregesen kiképezhető és kivágásokkal elátott (6) és (7) fékpofák, melyek kivágásaikban a konzisztens kenőanyagot veszik föl, a (8) fékhenger belső kerületi fölületéhez támaszkodnak; a fékhenger kívül ismert módon fogazással van ellátva, melybe a (9) záró kilincs kapaszkodik. A fékpofák belső (10) és (11) fölületeik-