57911. lajstromszámú szabadalom • Láda szalag-szövőszékek számára

Megjelent 1913. évi november h6 3 5-én. MAGY KIR SZABADALMI jSS HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 57911. szám. XIV/b. OSZTÁLY Láda szalagszövőszékek számára. FRANK JÓZSEF GYÁROS NEW-YORKBAN. A bejelentés napja 1912 január hó 6-ika. Jelen találmány keskeny szövetek, mint szalagok és hasonlók előállítására való szövőszékek ládáira, főleg oly ládákra vo­natkozik, melyekben a vetélők görbe pá­lyákban, illetve horonyalakú mélyítések­ben mozognak. A találmány célja- a lánc földolgozásá­hoz kihasználható teret növelni és egyide­jűleg a láda azon részeit kellő erőssé, és tar.tóssá tenni, melyekben a bevágások vannak elrendezve. A csatolt rajzon az 1. ábra a láda egy ^részének homlokné­zete, a 2. ábra egy vetélőtuskó oldalnézete, míg a 3—5. ábrák egyes részeknek a 2. ábra x—x, y—y és zj—z vonala szerinti met­szeteit mutatják. (a) jelöli a ládatestet, (b) a vetélők hajtófogasrúdját, (c) a vetélőket és (d) azon fogaskerekéket, melyek a. fogasrúd mozgását a vetélőkre átviszik. A fogasf­rúd ismert módon iegy, a láda hátán (al­kalmazott horonyban mozog. A (d) fogaskerekek és a vetélők ismert módon vetélőtuskókban vannak elren­dezve, mimellett a fogaskerekek az (f) csavarok körül foroghatnak és a vetélők a tuskóknak harántirányban lefelé haladó görbe pályájában mozognak. A tuskók a találmány értelmében oly módon vannak alakítva, hogy a ládában minden tér gyakorlatilag, amennyire le­hetséges a szövéshez és más szüksé­ges munkákhoz használható ki. Ezt azál­tal érjük el, hogy mindegyik vetélőtuskó alsó része két oldalt ki van vágva úgy, hogy beugró (h) fölületek és kiugró (i) fölületek képződnek, mely utóbbiak mö­gött, illetve alatt a vetélőpályák külső végei fekszenek, miáltal a vetélők mozgá­suk közben hosszabb és szilárdabb alátá­masztást kapnak. A kivágás a határos görbepálya közelé­ben fekszik és az elől- és hátulnézetbem de­rékszögalakú keresztmetszetet mutat. A tuskót élőiről nézve, a kivágás fölső (j) fölülete hátrafelé emelkedik, mint ez a 2—4. ábrákban látható. Ezáltal a szád tel­jesen nyitható, minthogy annak fölső része a nyitott állapotban fölfelé és hátrafelé van irányítva. Egyidejűleg az elölnézet­ben (k)-nál háromszögalakú részt kapunk, mely a tuskót azon ponton merevíti, ame­lyen a görbe horony igen közel fekszik és amelyen tehát természetesen gyöngítiés

Next

/
Oldalképek
Tartalom