57877. lajstromszámú szabadalom • Tartótámasz fúrókalapácsoknak réselésére és vágásra való alkalmassá tételére

Megjelent 1913. évi november bó 14-én. MAGY. ^ KIR SZABADALMI ®8Sf HIVATAL szabadalmi leiras 57877. szám. Xll/a. OSZTÁLY. Tartótámasz iúrókalapácsoknak réselésre és vágásra való alkalmassá tételére. KUBÁT JÓZSEF MÉRNÖK KLADNOBAN. A bejelentés napja 1911 október hó 28-ika. A fúrófealapác3 munkájának megkönnyítésére eddig ismertté vált berendezések mindnyájan stabil szánokhoz, oszlopokhoz stb. vannak kapcsolva és alkalmazásuk az elkerülhetetlen mellékmunkák miatt aránylag igen nagy időveszteséget okoz. A találmány szerinti berendezés folytán ellenben a fúró mindig munkára kész és a lehető legnagyobb fúró teljesítmény kifejtésére, valamint erőltetett üzemre is képes. A fúrókalapácsot szénben és kőzetben való vágásra és réselésre addig nem alkalmazták, mivel a kalapács fúrója a löket teljes hiánya folytán az oldalsó előretolást nem engedte meg, ellenben a találmány tárgyánál a fúró rugalmas elrendezése következtében ez lehetséges. A találmány tárgyának két kiviteli alakját a mellékelt rajzok tüntetik föl, amelyeken az t., 2. és 3. ábra az első kivitel három nézetét, a 4. ábra a berendezést munkaközben, az 5. és 6. ábra a másik kivitelnek elül- és oldalnézetét, a 7. ábra a fúrókoronának nagyobb léptékű Oldalnézetét és részleges metszetét, a 8. ábra pedig a berendezés munkaközben mutatja. Ha a berendezés csak fúrásra szolgál akkor a fúrótámasz célszerűen az (1) tartóból áll (1—4. ábrák), amely középen be van hajlítva, alsó végén pedig egy előre görbített (2) csúcsba megy át, míg font egy (3) nyélben végződik. A tartó behajlított részére két (4) és (5) feszítőrúgó segélyével egy keskeny (6) vályú vagy sin van megfeszített állapotban erősítve. A tartó fölső végén egy fölhúzó szerkezet foglal helyet, amely egy rövid (7) esapszögből, egy forgatható kerékből, egy kis (8) kötél vagy zsinórtárcsából és egy (9) megakasztó szerkezetből áll. A (8) tárcsára egy horgosvégű (10) zsinór van göngyölve, amelynek horgába egy rövid (11) kötél vagy lánc van akasztva. Ez utóbbi végein a (12) fúrókalapács függ kiegyensúlyozva melynek fogantyúja a (6) vályúba fekszik. Az (1) fúrótámasz hátrafelé hajló helyzetben, (2) csúcsával a talajra támaszkodik és a fúrókezelő által fölső végénél fogva előrenyomatik. Használat alkalmával a kezelő a (12) fúrókalapács (11) függesztőláncát a (10) zsinór horgába akasztja, a fúrókalapács fogantyúját a (6) vályúba fekteti, fúrót a kőzetfalhoz illeszti és az (1) támasz segélyével a falhoz nyomja.