57876. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

Megjelent 191 ÍJ. évi november hó 11-én. MAGY. SZABADALMI Kllt HIVATAL szabadalmi leiras 57876. szám. VII/a. OSZTÁLY. Távolságmérő. EISENKÖLBL RUPERT MECHANIKUS RÁKOSSZENTMIHÁLYON. A bejelentés napja 1912 február hó 13-ika. Jelen találmány tárgya távolságmérő, mely rendkívüli egyszerűsége és könnyű kezelhe­tősége által tűnik ki. A csatolt rajz a találmány tárgyának ki­viteli alakját az 1. ábrán részben metszet elölnézetben és a 2. ábrán hosszmetszetben mutatja. Az (a) harántrúdon két (b, c) irányzék van elrendezve, melyek a kezelő egyén pu­pillatávolságának pontosan megfelelően be­állíthatók ; az utóbbi célra a (d) állítócsavar és a rugóval terhelt (e) támasztócsap szolgál. A (b, c) irányzékok czélszerű módon rö­vid csövekből állhatnak, melyeknek a szemek felé fordított végei fenekekkel vannak el­zárva, melyekben kis csavarlyukak alkal­maztatnak. Az (a) harántrúddal az (f) nürnbergi olló által egy második (g) harántrúd van össze­kötve, melyben két, függélyes szálakkal el­látott (h, i) gyűrű van elrendezve. A (h, i) gyűrűk ugyanoly módon állíthatók be, mint az irányzékok. A két (h, i) szálgyűrű he­lyes beállítása mellett egy távolfekvő pont­nak a két irányzékon át való szemlélésé­nél csupán egy szált látunk. Ebben az esetben ugyanis a szemlélt tárgytól a két szembe haladó sugarak a két szált keresz­tezik úgy, hogy a szálak két képe a szemlélt tárgyon egybeesik. Ez a feltétel azonban csak a szemlélt pont egy meghatározott tá­volságára áll. Ha ez a távolság nagyobbodik, akkor hogy a két szál ismét egybeessék, a szálakat illetve a (g) harántrúdat az irány­zékoktól el kell távolítani, míg ha a szem­lélt pont a meghatározott távolságnál kisebb távolságban áll, akkor a (g) harántrúd az irányzékók felé közelítendő. A (g) haránt­rúdnak az irányzékoktól való távolsága te­hát helyes beállítás mellett arányos a szem­lélt pont távolságával. A szemlélt pont tá­volságának meghatározására tehát csupán a két (a, g) rúd távolságát kell lemérni. E célra az (a) rúdon egy (k) cséve van ágyazva, melyre az (1) mérőszalag van föltekercselve ; a szalag szabad vége (m)-nél a (g) rúddal van összekötve. A cséve tengelyét az (n) tokban elrendezett csavarrúgó akképen be­folyásolja, hogy a mérőszalag a két (a, g) rúd összetolásánál a (k) csévére önműkö­dően föltekercselődik. Az (n) tokon megerő­sített (o) mutató a távolságnak a mérősza­lagon való leolvasását teszi lehetővé. A (b, c) irányzékok bőrből, vagy szövetből álló hajlékony (p) tömlők által vannak a (h, i) gyűrűkkel összekötve, mely tömlőkben el­rendezett (q) spirálrúgók a fénysugarak aka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom