57791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás összetett rádiumércek kezelésére

Megjelent 1912. évi október hó 31-én. MAGY ^ KIR SZABADALMI WeW HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 57791. szám. xn/d. OSZTÁLY. Eljárás összetett rádiumércek kezelésére. RADOLIFF SIDNEY BÁNYAAKADÉMIAI IGAZGATÓ BAIRNSDALEBEN. A bejelentés napja 1911 április hó 18-ika. Elsőbbsége 1911 február hó 7-ike. A jelen találmány tárgya eljárás, mely le­hetővé teszi összetett rádiumércek gazda­ságos kezelését, oly célból, hogy azokból a következő anyagokat piacképes termékek alakjában elkülönítve megkapjuk: a) rádiumot, rádium- és báriumszulfát alakjában; b) uránt, oxid vagy uranát alakban; c) úgynevezett «savanyú» azaz savan­hidridszerű földeket képező fémeket, mint amilyenek a tantal, niób, titán, oxidok alak­jában ; d) a «ritka földek» féméit, amilyenek a cer, thor, lanthan, didym stb. oxidok alak­jában. A találmány értelmében az aprított ér­cet vagy marát (concentratum) nátrium­biszulfáttal megolvasztjuk és a megolvasz­tott masszához olyan reagenst adunk, amely képes erős bontó és őxidáló hatást kifej­teni. Az olvasztékot azután lehűtjük, po­rítjuk, vízzel alaposan kilúgozzuk és ka­varjuk, mikor is a víz bizonyos alkatré­szeket fölold és a rádium, bárium stb. szul­fátjait szuszpendált állapotban a durva ma­radékoktól eltávolítja. A kapott zavaros folyadékot derítőedényekbe vezetjük és a föloldott és szuszpendált anyagokat az ér­tékes alkatrészek kinyerése végett a kö­| vetkezőkben leírandó módon tovább kezel­| jük. Ezáltal azon anyagmennyiség, amelyet a nátriumkarbonáttal való szokásos keze­lésnek kell alávetnünk, lényeges mértékben csökken, miáltal a kezelési költség tetemes csökkenését érjük el. Az előzőkben jellemzett eljárás foganato­sítási módja, amelynél azonban a megadott részletek és mennyiség-arányok csak példa gyanánt szolgálnak és a kezelendő anyag alkatrészei és természete szerint változhat­nak, a következő műveletekből áll: 1. Az ércek vagy a mara olyan aprítása, hogy az anyag 30—40-es hurokszitán ke­resztülmegy. 2. Az aprított ércnek lángkemencében vagy valamely más alkalmas kemencében való megolvasztása kb. 2-5-szeres súlymeny­nyiségű nátriumbiszulfáttal. A masszához megolvasztása után és - mialatt az még fo­lyós, az érc súlyának 10— 15%-át tevő klórnátriumot adunk és azzal jól összeke­verjük. A klórnátriumnak az olvasztott nátriumbiszulfáttal, illetve ennek jelenlété­ben végbemenő reakciója erősen bontó és oxidáló hatásban nyilvánul, amelynek kö­vetkeztében az esetleg jelenlévő ferroszul­fát ferriszulfáttá alakul át. Elérjük tehát az ércnek tökéletesebb bomlását és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom